Harmatpont, jelentése, számítása és táblázat

Mi az a harmatpont?

A harmatpont egy hőmérsékleti érték. Azt a hőmérsékletet értjük rajta, amikor adott nedvességtartalom mellett a levegő páratartalma telítetté válik. Ha a hőmérséklet eléri a harmatpontot, akkor az addig a levegőben lévő légnemű vízgőz folyékonnyá válik és kicsapódik, ezt nevezzük kondenzációnak.

A harmatpont egy meteorológiai fogalom, amely a légkör nedveségtartalmát jellemzi.

A harmatpont fontos szerepet játszik a felhő és csapadékképződésben is. A felszín közelében, ha a harmatpont a pozitív tartományban van akkor harmat, ha negatív tartományban akkor dér, vagy zúzmara képződik.

A harmatpont az mindennapi életünkben

Bár a harmatpont összetett fogalomnak tűnhet, valójában a mindennapokban is gyakran találkozunk vele. Ha hidegebb időben rálehelünk egy ablaküvegre, akkor az “bepárásodik”. Ennek oka, hogy testünk magasabb hőmérséklete több nedvességet tartalmaz. A hideg felületek harmatpontja alacsonyabb, így a páratartalom kicsapódik.

Hasonló jelenség, amikora téli éjszakákon kinn marad az autó a szabadban és az ablaküveg lejegesedik. Az ablak és a fémfelületek gyorsabban lehűlnek éjszaka, mint a levegő, így ezeken a felületeken kicsapódik a levegő páratartalma és deret, vagy zúzmarát képez.

Mi befolyásolja a harmatponti hőmérsékletet?

A harmatponti hőmérséklet alapvetően három tényezőtől függ:

• a levegő hőmérséklete
• a levegő vízgőz-tartalma
• a levegő nyomása

A hőmérséklet hatása a harmatpontra

Alapesetben minél melegebb a levegő annál magasabb lehet a páratartalma, ezért a harmatpont is magas. Ezért van az, hogy a nyári hónapokban a zivatarok igen sok csapadékot tudnak adni, a csendesebb őszi esőkkel szemben.

Ezzel szemben az alacsony hőmérsékletű levegő kevés vízgőzt tud tárolni. Ez az oka, hogy a rendkívül hideg Antarktisz egyben a Föld legszárazabb területei közé tartozik, un. poláris sivatag, ahol évi átlagban 50 mm-nél kevesebb csapadék hull.

Mindez azt jelenti, hogy ha a levegő hőmérséklete csökken (és minden más feltétel állandó marad) akkor a levegő relatív páratartalma magasabb lesz.

A relatív páratartalom azt mutatja meg, hogy a levegő által tárolható maximális vízgőzmennyiséghez képest mennyi a levegő vízgőztartalma.

Ha például 30°C a levegőben 15 g/m³ a levegő vízgőztartalma, akkor a relatív páratartalom 50%-os, mivel, ezen a hőmérsékleten a levegő 30,0 g/m³ tud tárolni.

A fenti példánál maradva, míg +30°C pontosan 30g/m³ a levegő maximális vízgőztartalma, addig -10°C fokon ez az érték csak 2,2g/m³.

A parciális nyomás 

Felmerülhet a kérdés, hogy miért növekedhet a levegő páratartalma, ha emelkedik a levegő hőmérséklete? 
Nos, a válasz a parciális nyomásban keresendő. 
Magasabb hőmérsékleten a vízgőz egyensúlyi résznyomása (parciális nyomása) növekszik, ezért több víz párolog el. A parciális nyomás független a levegőtől, ez a vízgőz sajátossága. 

A páratartalom hatása a harmatpontra

A levegő nedvességtartalma is befolyásolja a harmatpont értékét. Minél több vízgőz van a levegőben, azaz magas a páratartalom, annál magasabb a harmatpont is.

A nyomás hatása a harmatpontra

A légkörben a légnyomásnak kis hatása van a harmatpontra, mert az közel azonos, ipari rendszerekben azonban komoly hatása van, mivel a nyomás növekedésével emelkedik a harmatpont, de ennek meteorológiai szempontból kicsi a jelentősége.

A harmatpont számítása

Harmatpont közelítő számítása

Mielőtt az összetett számítási módot bemutatnánk, álljon itt egy egyszerű közelítés, ami nagyjából 1°C fokos pontossággal megadja a harmatpontot (50%-nál alacsonyabb páratartalom mellett)

• T_dp itt a harmatpont
• a T a levegő hőmérséklete
• RH a relatív páratartalom

A fenti képlet alapján, ha a relatív páratartalom 50% és a levegő hőmérséklete 22°C, akkor a harmatpont közelítőleg 12 °C.

Harmatpont összetett számítása

Az alábbi képlettel nagyobb pontossággal tudjuk kiszámítani a harmatpontot:

Ennek a képletnek a pontossága nagyjából 0,4 °C.

Harmatpont táblázat

Bár a fenti képletek hasznosak, a hétköznapi gyakorlatban gyakrabban alkalmazzuk az un. harmatpont táblázatokat.

A felső sorban látható a relatív páratartalom (RH) százalékban, az első oszlopban pedig a levegő hőmérséklete Celsius fokban.

Példaként, ha a levegő hőmérséklete 27 °C, a relatív páratartalom pedig 50%, akkor a harmatpont 15 °C a táblázat alapján