A Cumulonimbus, vagy zivatarfelhő, a Nemzetközi Felhőatlasz besorolása szerint a tíz fő felhőfaj egyike. A cumulonimbus felhők az időjárás egyik legmeghatározóbb elemei.
Alapvető tulajdonságai:
A cumulonimbus felhők kialakulása a földfelszín közelében kezdődik, de a magasban található cirrus felhőrétegekbe is beletörhetnek. Nagy vertikális kiterjedésük miatt gyakran “zivatartornyoknak” is hívják őket.
A Cumulonimbus vizuális megjelenése:
A cumulonimbus jellegzetes, nagy, sötét, gomolygó alakzat, mely a magasba nyúló toronyhoz hasonlít. A felső szinteken gyakran “kalap” vagy “üllő” formában jelenik meg, amit “incus”-nak neveznek.
Előfordulása és éghajlati hatásai:
A cumulonimbusok világszerte előfordulnak, különösen forró, nedves klímájú területeken, ahol intenzív hőfeltörekvés történik. Ezek a felhők erős szélviharokat, villámlást, esőt, havat, jégverést és tornádókat is okozhatnak. Azok a viharok, melyek cumulonimbus felhőkből erednek, gyakran hatalmas csapadékmennyiségeket hoznak, ami komoly kihívást jelenthet az infrastruktúrára és a mezőgazdaságra nézve.
A Cumulonimbus kialakulása:
A cumulonimbusok akkor alakulnak ki, amikor intenzív hőfeltörekvés történik, ami nagy mennyiségű levegőt hoz a magasba. Ahogy a levegő emelkedik és lehűl, vízgőz kondenzálódik és felhőt hoz létre. Amikor a levegő tovább emelkedik, a felhő bővül és cumulonimbus formát ölt.
A Cumulonimbus altípusai:
A Cumulonimbus felhőnek két fő altípusa van:
1. Cumulonimbus calvus
A cumulonimbus calvus jellemzően fejletlen, fiatal cumulonimbus felhő. Nincs jól kialakult “kalapja” vagy “tuskója”, és általában kevesebb időjárási zavart okoz.
2. Cumulonimbus capillatus
A cumulonimbus capillatus egy érettebb, fejlettebb cumulonimbus felhő. Jellegzetes “incus” vagy “tuskó” formával rendelkezik a felső szinteken, és gyakran okoz intenzív időjárási zavarokat, beleértve a villámlást és a jégverést is.