A Cumulus, vagy gomolyfelhő, a Nemzetközi Felhőatlasz besorolása szerint a tíz fő felhőfaj egyike. A cumulusokat gyakran az “idilli nyári napok felhőiként” ismerjük.
Alapvető tulajdonságai:
A cumulusok 500-6000 méter közötti magasságban találhatók. Az alacsonyabb szinteken fehér, pamacsos felhőtömegek formájában jelennek meg, míg a magasabb szinteken gyakran toronymódra nőnek.
A Cumulus vizuális megjelenése:
A cumulus felhők jellegzetesen pamacsos, gomolygó formájúak, fehér vagy szürke színűek. A tetejük gyakran lapos, míg az aljuk domború. A felhők között gyakran tiszta kék égbolt látható.
Előfordulása és éghajlati hatásai:
A cumulusok globálisan megtalálhatók, de különösen gyakoriak a trópusi és mérsékelt övezetben, ahol a napfény intenzív hőemelkedést okoz. Ezek a felhők általában száraz, derült időt jeleznek, de nagyobbak esetén záporokat is okozhatnak. Ha kedvezőek a feltételek a cumulusok idővel cumulunimbussá, azaz zivatarfelhővé nőhetik ki magukat.
A Cumulus kialakulása:
A cumulusok akkor alakulnak ki, amikor a nap melegíti a földfelszínt, ami hőemelkedést okoz. A meleg levegő emelkedik, lehűl, és vízgőz kondenzálódik, ami felhőt hoz létre.
A Cumulus altípusai:
A Cumulus felhőnek több altípusa van:
1. Cumulus humilis
A cumulus humilis a legkisebb cumulus altípus, amely gyakran “bárányfelhő” formájában jelenik meg. Általában száraz, derült időt jelez.
2. Cumulus mediocris
A cumulus mediocris közepes méretű cumulus felhő, amely gyakran egyenetlen alsó és felső felülettel rendelkezik. Záporokat okozhat.
3. Cumulus congestus
A cumulus congestus a legnagyobb cumulus altípus, amely gyakran toronymódra nő. Zivatarokat és intenzív csapadékot okozhat.