A zúzmarát a nem hulló csapadék fajták közé soroljuk. Kialakulásához fagypont alá csökkent tárgyra, szélre, túlhűlt ködcseppekre, vagy vízcseppekre (ködre, felhőre) van szükség, melyek a tereptárgyakra kicsapódva zúzmarát képeznek.
Hogyan keletkezik a zúzmara?
A túlhűlt köd-, vagy vízcseppek, légmozgás hatására a felületekre csapódva jégkristályok formában rakódnak le. A zúzmara a tárgyak szél felőli oldalán helyezkedik el. Nagyon hideg téli hidegekben jelenik meg, mint a december január és a február.
Zúzmaraképződés hetekig fennállhat, ha a nap nem látható az égbolton, és a köd és a szél jelenléte dominál, megakadályozva a felmelegedést és a zúzmara elolvadását.
Zúzmara típusok
Három zúzmara típust különböztetünk meg:
- Durva zúzmara: Kialakulását ködképződés előzi meg. Erős vagy mérsékelt szél, túlhűlt köd-, vagy vízcseppek jelenléte szükséges. A felületek szél felőli oldalára rakódik le, toll szerű alakzatot formálva a tárgyakon. Erősen tapadó hatással rendelkezik. Látványra üvegszerű, de nem átlátszó.
- Finom zúzmara: A tárgyak felszínéről könnyen lekaparható. Többnyire -8 Celsius fok alatt képződik. Jégtű, vagy jégkristály formájában, vékony rétegben rakódik le. Szélcsendben, vagy enyhe légmozgásban keletkezik.
- Jeges zúzmara: A Felszínre erősen tapadó, tömören összefüggő, átlátszó, nehezen lekaparható. Tömörsége a 0 és a -3 fokkal magyarázható, mivel a víz fagyása ezen hőmérsékleten megy végbe a leglassabban, így a legkisebb résekbe is be tud férkőzni.
További, nem hulló csapadékfajták
Harmat
A harmat általában éjszaka, vagy a hajnali órákban alakul ki. Ha a harmatpont alá hűlő levegő vízgőz tartalma kicsapódik harmat képződik. Vízcseppek formájában láthatjuk növények levelein, vagy szabadban lévő tárgyak felületén. Halmaz állapota cseppfolyós. Jelentős mikrocsapadék a mezőgazdasági számára. Előnye, hogy mérsékli az éjszakai lehűlést, így megóvja a növényeket a fagytól.
Harmat mérése: Vizuális, vagy tapintás általi méréssel, felitatással, nedvesség szenzorral, rögzítő mérőeszközökkel stb.
Dér
Dér képződése hasonlít a harmatéhoz, viszont különbsége az, hogy a dér fagypont alatt képződik. Fehér kristályos szerkezetű. Hasonlít a zúzmarához, de szerkezete sokkal lazább.
Mi a különbség a dér és a zúzmara között?
A deret és a zúzmarát sokan keverik és ennek oka könnyen megérthető, hiszen nagyon hasonló jelenségről van szó: a levegő páratartalma fagypont alatti felületeken kicsapódik és jégkristályok alakulnak ki.
A dér és a zúzmara közötti különbség a képződésük körülményei között van. A dér keletkezésekor derült, szélcsendes idő a jellemző. Ilyenkor vékony rétegben keletkeznek jégkristályok a felületeken.
A zúzmara keletkezésekor ködös, párás és fagyos időjárásra van szükség, amelyet különböző erősségű légmozgás kísér. A zúzmara a dérrel ellentétben újra és újra rárakódhat a felületekre és az azokon lévő kristályokra, így az nagyon meg tud vastagodni, és ez már károkat is okoz (vezetékszakadás, ágtörések stb.)
Hegyvidéki területeinken meglehetősen gyakori a tartós zúzmara lerakodás okozta jégkár, 2020 telén a Pilis Parkerdő figyelmeztette a kirándulókat a zúzmara miatt veszélyessé vált erdőkre.
Zúzmara kutatás
A légkörben kialakuló jegesedésnek jelentősége van mind a felszíni közlekedésre, a légi közlekedésre, a szélerőművekre és más egyéb ágazatokra is. A 1920-as évekig nem fordítottak nagy figyelmet a légköri jegesedés előrejelzésére.
A légi közlekedés és az egyre magasabb építmények, távvezetékek kiépítése, előmozdította annak a fontosságát, hogy ezen a területen is lényeges kutatás folytatódjon.
Ma már tudjuk, hogy a zúzmaraképződés nagy károkat tud okozni, mint a távvezeték hálózatokban, mint az antenna tornyokban, mint a közlekedésben is.
Zúzmara kutatás hazánkban
Itthon az 1950-es években kezdtek foglalkozni a zúzmara problémával, mivel károkat okozott a vezetékekben.
1953-ban Otta Endréné kutatásai szerint annál erősebb a zúzmara képződés, minél nagyobb a lehűlés.
1966-ban Csomor Mihály és társai megalkottak egy zúzmaramérő műszert. Számtalan cikket publikált a zúzmara mérés fontosságáról, kutatásairól, méréseiről, és hatásairól is.
Lambert Károly bevezeti a zúzmarás nap fogalmát, és megvizsgál 10 éves adatsort a 20 zúzmara mérő állomás méréseiről.
Napjainkban a túlhűlt köd előrejelzését egy látástávolság algoritmussal mérik, melyet 1995-ben Wantuch Ferenc fejlesztett ki.
2001-ben adnak ki először egy standard mérési javaslatot. (ISO 12494, Atmospheric Icing on Structures) Ez a műszer egy 30 mm átmérőjű, henger alakú, egy vertikális tengelyen lassan körbe forgó szerkezet.