A Stratus, vagy alacsony rétegfelhő, a Nemzetközi Felhőatlasz besorolása szerint a tíz fő felhőfaj egyike.
Alapvető tulajdonságai:
A stratusok általában 2000 méter alatt találhatók. Ezek szürke felhőrétegeket képeznek, melyek gyakran az egész égboltot beborítják.
A Stratus vizuális megjelenése:
A stratus felhők gyakran vékony, homogén rétegként jelennek meg az égen, ami szinte teljesen eltakarja a napot. A stratus felhő alján gyakran láthatók világosabb és sötétebb foltok.
Előfordulása és éghajlati hatásai:
A stratusok a világ minden részén megtalálhatók, de különösen gyakoriak a mérsékelt övezetben és az óceánok felett. Gyakran szitálást vagy ködöt okoznak, és gyakran előfordulnak szélcsendben vagy enyhe szélben. Magyarországon a téli időszakban gyakori, hogy ködös időszakban nem köd, hanem rétegfelhőzet alakul ki, amely tartósan több napig okoz szürke borús időjárást. Ilyenkor a magasabb hegycsúcsaink kilógnak a rétegfelhőzetből, ahol szikrázóan süthet a nap.
A Stratus kialakulása:
A stratusok gyakran hidegfrontokhoz kapcsolódva alakulnak ki, amikor a hideg levegő alacsonyan marad, és a felette lévő melegebb, nedvesebb levegő lehűl, ami pára kondenzálódását okozza.
A Stratus altípusai:
A Stratus felhőnek két altípusa van:
1. Stratus nebulosus
A stratus nebulosus egy vastag, homogén réteg, amely általában szitálást vagy ködöt okoz, és a napot szinte teljesen eltakarja.
2. Stratus fractus
A stratus fractus olyan törött felhő, amely gyakran a szél hatására alakul ki, és az égbolt nagy részét elfoglalhatja, de ritkán okoz csapadékot.