A vörös lidérc egy olyan légköri jelenség, mely a zivatarfelhők felett, és az ionoszféra alsó szintje között (mezoszféra) elektromos kisülés hatására alakul ki.
Nemzetközi neve a red sprite, hétköznapi nyelven vörös tündérként tartják számon, viszont hivatalosan a Stratospheric/Mesospheric Perturbations Resulting from Intense Thunderstorm Electrification rövidítéséből ered. Hazánkban a lidérc (démon, kísértet) megnevezést kapta.
Kialakulása
Kialakulásuk elsődleges feltétele a zivataros légkör. Vörös lidércek az ionoszféra alsó rétege és a viharfelhők közötti határrétegen alakulhatnak ki nagyobb erősségű villámkisülések után (15-100 km). Vörös lidércek óceánok, és tengerek felett is kialakulhatnak. Főleg vihar végén, vagy csúcspontján jönnek létre. Nagyobb viharok esetén akár 400-700 lidérc is létrejöhet.
Vörös lidércet szabad szemmel szinte lehetetlen látni, mivel csak pillanatokra jelenik meg, illetve a viharfelhők fölé kell, hogy lássunk. Ezeket műholdas felvételekkel, repülőgépekről, illetve felszíni optikai készülékekkel rögzítik.
Kinézetük
Méretüket tekintve meghaladhatják az 50 km szélességet, és a 60 km magasságot is. Vörös lidércek több formában is megjelenhetnek, lefele és felfelé is nyúlhatnak. Felső része vörös, az alsó kék árnyalatban jelenik meg. A kék fény az 50 km alatti tartományban lévő pozitív töltésű ionok és a légkörben fellépő nyomás hatásával magyarázzák. Alakjuk lehet répa, oszlop, gondolócsont, fa, vagy angyal is.
Felfedezése
1885-ben egy kereskedelmi hajó legénysége a jamaikai partoknál számolt be elsőként vörös lidérc jelenségről.
Ezt követően Calcuttában 1903-ban esett szó rakéta alakú sárga fényű jelenségről.
1936-ban Angliában észleltek hasonló történést az égbolton.
1925-ben Charles Thomson Rees Wilson Nobel-díjas fizikus megkísérli megmagyarázni a jelenség kialakulásának okát.
Első alkalommal viszont 1989-ben John Randolph Winckler az aurora boelaris megfigyelése közben kapott lencsevégre vörös lidérceket.
1990 után kezdtek el beszámolni különböző, a vörös lidérchez hasonló fényjelenségekről, mint a gyűrű lidérc, pálma lidérc, troll, és óriás nyalábokról.
Magyarországon elsőként 2003-ban kezdtek el foglalkozni vörös lidérc kutatásával.
2007-ben egy FEOE megfigyelő állomást hoznak létre Sopronban, mellyel sikeres felvételeket és megfigyeléseket végeznek a vörös lidérc jelenséggel kapcsolatban.
2014-ben ezt kiterjesztik egy Baja-i állomással, amit a Bajai Obszervatóriumba telepítenek.
Magyarországi Vörös lidérc kutatások
A FEOE Felső légköri Elektro-Optikai Emissziók rövidített elnevezése.
2007 óta Sopronban a Földtudományi és Geofizikai Intézetében tavasztól őszig figyelik Közép-Európa éjszakai égboltját. Évente 100-300 eseményt örökítenek meg.
Leggyakoribb megörökített jelenség a vörös lidérc, de rögzítettek már gyűrű, és lidérc udvarokat is. A kutatásokból kiderült, hogy a vörös lidércek inkább csoportokban tűnnek fel, mint egymagukban. Leggyakoribb megjelenési formájuk az oszlop.
A másodlagos FEOEM közé tartozik a Troll, mely önmagában nem jelenik meg csak közvetlen vörös lidérc, vagy óriás nyaláb megjelenését követően. Troll-t 2013. augusztus 7.-én sikerült lencsevégre kapni Sopronban.
A felvételeket folyamatosan továbbítják Európába, az EuroSprite adatbázisába, ahol egy nemzetközi kutatás részeként is felhasználják.
További FEOE jelenségek
Gyűrűlidérc (elve)
Tudományos néven elve, mely az Emissions of Light and VLF perturbations from EMP events névből ered.
A gyűrűlidércek az egyik legsűrűbben előforduló lidérc típusok, viszont a legrövidebb „élet” ciklussal rendelkeznek. Mindösszesen 1 ms.-ig vannak jelen az égbolton. Formájuk gyűrű alakú és annak átmérője akár 700 km is lehet. Gyűrűlidércek 75-105 km magasságban alakulhatnak ki.
Lidércudvar (sprite halo)
A lidércudvarok szintén rövid időtartamig vannak jelen a légkörben. Átmérőjük 10-100 km közé eshet. Megjelenésüket tekintve leginkább óceánok és tengerek felett észlelhetőek. Formájuk a koronghoz hasonlít.
Kék nyaláb (blue jets, blue starters)
A kék nyalábok ferdén helyezkednek el az égbolton, és tölcsérszerű alakkal rendelkeznek. Színük kék, élet idejük 200-300 ms. A kék nyalábok a zivatarfelhők felett kb. 40km-ig növekednek.
Óriás nyaláb (gigantic jets)
Az óriás nyalábok negatív töltésű kisülések. Az óriás nyalábok nagyon ritkán előforduló jelenségekhez tartoznak. Három színből állnak: a felhő közeli részük fehér, majd felveszik a kék árnyalatot, és amikor elérik a 80 km magasságot, tetejük vörös színre vált.
Tündér (pixie)
Tündérek 15-18 km magasságban jelennek meg a zivatarfelhők felett, és pár száz ms.- ig vannak jelen az égbolton.
Troll
A trollok a Transient Red Optical Luminous Lineament szóból kapták a nevüket. A vörös lidércek megjelenésével egyidőben vannak jelen, méghozzá annak lenyúló ágain növekednek felfelé.
Törpe (gnome)
A törpék a viharfelhők felett létrejött fényes tüske alakú kisülések. Szélességük maximum 200 m, hosszuk kb. 1 km lehet.