A sivatagi éghajlatnak két típusát különböztetjük meg, az egyik az un. trópusi, vagy forró sivatagi éghajlat a másik a mérsékeltövben található un. hideg sivatagi éghajlat. Mindkét sivatagi éghajlat jellemzője, a magas légnyomás, a rendkívül kevés csapadék, a nagy napi hőingás, és ebből adódóan a gyér, vagy hiányzó növényzet. A sivatagok a Föld szárazföldi területeinek ötödét borítják.
Trópusi sivatagi éghajlat
A trópusi éghajlatnál már írtunk a trópusi sivatagokról, itt kicsit részletesebben is bemutatjuk ezt az éghajlati övet.
A forró, vagy trópusi sivatagi öv az 5-30 szélességi kör között található meg, jellemzően a téritőkörök közelében. A környezet nagyon szélsőséges. A Földön itt mérhető a legmagasabb havi átlaghőmérséklet. A csapadék nagyon kevés, vannak olyan területek, ahol évekig nem hull eső.
Éppen ezért a felszíne gyakran növényzetmentes, jellemzően homok, vagy szikla borítja. A fő felszínformáló erős a szélerozió.
A trópusi sivatagok földrajzi elhelyezkedése
A legnagyobb trópusi sivatagok:
- Afrikában a Szahara, és a Kalahári-sivatag
- Ausztráliában az Ausztrál-sivatag
- Ázsiában az Arab-sivatag, a Szíriai-sivatag
- Indiában és Pakisztánban a Thar-sivatag
- Amerikában Mojave-sivatag
- és további sivatagok Iránban, Afganisztánban
A trópusi sivatagok létrejöttének okai
A trópusi területeken a talajfelszín felmelegszik, a levegő feláramlik, és hatalmas zivatarcellák jönnek létre. A feláramló levegő a térítők felé mozog, majd leszáll. A leszálló légáramlatok alacsony nedvességtartalmúak, felhő-oszlató hatásúak. Ezeken a területeken jönnek létre a trópusi sivatagok.
A sivatagok szárazsága jellemzően a nedvesebb tengeri területektől távolodva és a térítők felé közeledve növekszik.
A trópusi sivatagok jellemzői
Hőmérséklet
A trópusi sivatagok a Föld legforróbb területei. A magas napállás, a kevés nedvesség és a felhőzet hiányának együttes hatása nagyon magasra emeli a hőmérsékletet. A belső területeken lévő, alacsony fekvésű területeken 40-50° C fokos maximumhőmérsékletek is előfordulnak.
Ugyanitt az éjszakai órákban nagyon erős a kisugárzás, így nem ritka a 5° C fokos vagy az alatti hőmérséklet sem. A napi hőingás elérheti a 30-40° C fokot.
Csapadék
A csapadék a trópusi sivatagi éghajlat alatt 250 mm alatt marad. Ugyanakkor nem ritka az olyan terület sem, ahol évekig nem esik az eső. A levegő páratartalma is nagyon alacsony 10-30%-alatt marad és a harmatpont is igen alacsony.
Szél
Mivel nincs növényzet ami mérsékelje a szél erejét, vagy megkösse a felszín, ezért a trópusi sivatagokban a fő felszínformáló erő a szél-erozió. Ha a szél ereje 80 km/óra felé emelkedik akkor homokviharok is pusztíthatnak.
A trópusi sivatag növényzete és állatvilága
A trópusi sivatag éghajlat nagyon kemény az élővilág számára, így csak néhány a körülményekhez és a szárazsághoz jól alkalmazkodó faj él itt.
A növényzetben a kaktuszfélék dominálnak. A legtöbb növény a leveleit szúrós tüskékre cserélte, így alkalmazkodva a száraz forró éghajlathoz. Jellemző, hogy levelükben, szárukban, vagy akár gyökerükben is képesek a víz tárolására.
Állatvilágát tekintve a teve, az egyiptomi ugróegés, a sivatagi róka a legismertebb fajok
A hideg, vagy mérsékeltövi sivatagok
A hideg sivatagokat a trópusi sivatagoktól általában két éghajlati mutató alapján választják szét:
- a éves középhőmérséklet 18° C fok alatt marad
- a leghidegebb hónap középhőmérséklet 0° C fok alatt marad
A hideg sivatagok jellemzői
A hideg sivatagokat általában forró (néhol csak meleg) és száraz nyár és hideg és száraz tél jellemzi. A nyarak hőmérséklete azonban elmarad a trópusi sivatagokétól.
A hideg sivatagok a mérsékeltövezetben találhatóak, a tengerektől távol eső belső területeken, általában csapadékárnyékos területeken. Jellemző, hogy magas hegyvonulatok csapadékárnyékában jönnek létre, mivel a hegységek útját állják a nyugatias szelek hozta csapadéknak.
A hegységek nyugati oldalán felemelkedő levegő, a keleti oldalon leszáll, ezzel magas légnyomást, és felhőoszlató hatást kiváltva.
A hideg sivatagok jellemzői
A hideg sivatagokban igen kevés a csapadék, jellemzően 300 mm alatt. A csapadék nagyobb része az északi félgömbön a tavaszi, kora nyári időszakra összpontosul.
A nyaruk igen meleg, de a tél erősen hideg, ami nem jellemző a trópusi sivatagokra. Éppen emiatt nagyon jelentős az évi hőingás, ugyanakkor a száraz levegő miatt a napi hőingás is jelentős, bár nem annyira, minta trópusi sivatagi területeken.
A tavasz általában gyors felmelegedést hoz, mert a téli hideg ellenére ritka, vagy vékony a hótakaró.
A hideg sivatagok elhelyezkedése
Tipikus példája a Patagónai-sivatag, amely az Andok hegység keleti oldalán található.
Közép-Ázsiában a monszuncsapadéknak gátat szabó hegységek árnyékában jönnek létre hideg sivatagok. Ilyen a Takla-Makán sivatag, vagy a Kizil-Kum.
Észak-Amerikában pedig a Sziklás hegység keleti oldalán találhatóak hideg sivatagok.
Kevéssé ismert, de Algéria és Marokkó sivatagos területeinek egy része is hideg sivatagnak minősül.
A hideg sivatagok élővilága, növényzete és állatai
A hideg sivatagok meghatározó növényezete a fűfélék. Fák is előfordulnak, de ritkásan, jellemző az akáciafélék jelenléte.
Állatvilágát tekintve a vakond, a menyét, az egérfélék emelhető ki.