A hideg, sarkvidéki éghajlati övek két típusát különböztetjük meg:
- tundra éghajlati öv
- állandóan fagyos éghajlati öv
Ha a legmelegebb hónap középhőmérséklete 0 °C fölé emelkedik akkor tundráról beszélünk, ha minden hónapban nulla fok alatt marad az átlaghőmérséklet akkor állandóan fagyos éghajlatról.
Az állandóan fagyos éghajlat területei
A Földünkön az Antarktisz, Grönland döntő része, valamint Oroszország és Kanada legészakibb területei tartoznak az állandóan fagyos éghajlathoz. Ezen kívül Alaszka és kisebb szigetek sorolhatóak még ide.
Az állandóan fagyott területek közé tartozik, néhány magashegységi terület is, elsősorban a Himalája és az Andok területén
Az állandóan fagyos éghajlat jellemzői
Az állandó hó és jégfelhalmozódás területei. Bár a csapadék igen kevés ezeken a területeken (jellemzően 200 mm alatt évente) a párolgás is minimális, így hófelhalmozódás figyelhető meg.
A hőmérséklet havi átlaga sosem emelkedik nulla fok fölé, és a napi csúcshőmérsékletek is csak ritkán haladják meg a nulla Celsius fokot. A hőingás igen erős is lehet.
A hóborítás miatt talaj nem képződik ebben az éghajlati zónában.
Az állandóan fagyos éghajlat évszakai
Két évszak figyelhető meg a területen
- fél évig a sarki éjszaka miatt állandó a sötétség
- fél évig pedig nem nyugszik le a nap
A hosszú éjszakai félév idején igen alacsony hőmérsékletek alakulnak ki, ezek a területek Földünk leghidegebb zónái.
Az Antarktiszon található Vosztok állomás éves átlaghőmérséklete -55,2 °C, és ezzel Földünk leghidegebb területe. Itt mérték a Földünkön a legalacsonyabb hőmérsékletet is -89,2 °C -ot.
Növény és állatvilág az állandóan fagyos területeken
Az állandóan fagyott területeken növényi vegetáció egyáltalán nincs. Az állatvilág azonban jelen van ezeken a területeken is, döntő részben a tengervizeket övező vidékeken.
Az északi területek jól ismert állata a jegesmedve, míg a déli területek meghatározó állatai a pingvinek.
Jégkorszak és éghajlatváltozás
Bár a jégsapkák öröknek tűnhetnek, valójában a sarkokon csak a jégkorszakok idején van állandó jég- és hóborítottság. A jégkorszakokat leszámítva a Földünkön nincs állandó hóborítottság a sarki területeken.
Az utolsó jégkorszak, amit Negyedidőszaki Jégkorszaknak nevezünk, nagyjából 2,6 millió éve kezdődött. Jelenleg egy un. interglaciális időszakát éli a Föld, ami azt jelenti, hogy a jégkorszakon belül, egy enyhébb felmelegedő korszakot élünk meg.
A mostani interglaciális kor 11 800 éve kezdődött és tart a mai napig. Ezt megelőzően 130 ezer évtől kezdődően 115 évig tartott az un Eemian interglaciális.
Az interglaciális időszakok nem keverendőek össze az ember okozta globális éghajlatváltozással, amely sokkal rövidebb időtávon eredményezi a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését.
Állandóan fagyott területek más bolygókon
Állandóan fagyott területek nem csak a Földön, hanem a Marson is megtalálhatóak. A marsi pólusokon a Földhöz hasonló fagyott vízből és szén-dioxidból álló jégsapkák figyelhetőek meg.
A Jupiter holdját az Europe-t pedig állandóan fagyott jégpáncél övezi.