Mi az a gustnadó?
A gustnado egy rövid, sekély felszíni örvény, azaz forgószél, amely egy zivatarból kiinduló lefelé-áramlásban alakul ki.
Az elnevezés a “gust front tornádó” összevonásával jött létre, mivel a gustnado a leáramlásban (kifutószélben), különösen az erős zivatarok gust frontján belül, nem tornádószerű, egyenes vonalú szélvonulatok miatt alakul ki.
A gustnadó észlelése
A gustnádókat általában akkor veszik észre, amikor az örvények elegendő törmeléket mozgatnak meg, vagy kondenzációs felhőt képeznek ahhoz, hogy láthatóvá váljanak, bár a tornádókhoz hasonlóan a szél az, ami a gustnádót létrehozza.
Tornádó vagy gustnadó?
Mivel ezek az örvények nagyon ritkán kapcsolódnak a felszínről a felhőalaphoz, nagyon ritkán tekintik őket tornádónak.
A gustnadónak szerkezetileg vagy dinamikailag kevés közös vonása van a tornádókkal a vertikális fejlődés, az intenzitás, a hosszú élettartam vagy a kialakulási folyamat tekintetében – mivel a klasszikus tornádók a vihar beáramlásában (feláramlásában) lévő mezociklonokhoz kapcsolódnak, nem pedig a kifelé áramláshoz.
A gustnadó élettartama és szélerőssége
Az átlagos gustnado néhány másodperctől néhány percig tart, bár több generáció és egyidejűleg több raj is előfordulhat.
A legtöbbnek a szele egy F0 vagy F1 tornádóéval egyenértékű (akár 180 km/óra), és gyakran összetévesztik őket a tornádókkal. A tornádókkal ellentétben azonban a gustnadóban a forgó légoszlop általában nem terjed el egészen a zivatarfelhő aljáig.
A gustnadó keletkezése
A gustnádók valójában inkább a (kisebb) forgószelekhez hasonlítanak. A legtöbb meteorológus nem tekinti őket valódi tornádóknak (kivéve, ha a felszínt a környező felhőalaphoz kötik, amely esetben landspoutnak minősülnének), és a legtöbb területen nem szerepelnek a tornádó-statisztikában.
A gustnado leggyakoribb helyszíne a heves zivatarok (sok meghatározás szerint legalább 93 km/h szélsebességet tartalmazó) kifutófrontja mentén található, amely mentén a szél vízszintes nyírása nagy lehet.
Különösen gyakori helyszín a szupercellás viharok hátsó szélső széllökésfrontja mentén. A gustnádók valószínűleg az erős vízszintes nyíráshoz kapcsolódó nyírási instabilitás miatt alakulnak ki; a nyírási instabilitás jelenlétéhez a függőleges örvényesség relatív maximumának kell fennállnia.
A nagyobb kérdés valószínűleg az, hogy mi a függőleges örvényesség dinamikai eredete(i), például a vízszintes örvényesség függőleges irányba való átbillenése vagy a vihart megelőző környezet függőleges örvényessége.
A szupercellás viharok hátsó szélső széllökésfrontja mentén a függőleges örvényesség nagyon valószínű, hogy az örvényesség felfelé billenéséből ered, amely a baroklinitás jelenlétében a süllyedő levegőben fordulhat elő.