A hideg övezet sarkköri övének jellegzetes éghajlata a tundra. Az északi félgömbön erőteljesen széles sávban uralja a vidéket, a déli félgömbön azonban csak az Antarktisz peremvidékén és néhány szigeten beszélhetünk az előfordulásáról.
A hideg övezet azon éghajlata, amely még rendelkezik úgynevezett összefüggő növénytakaróval, amit gyűjtőnéven szintén tundrának nevezünk.
A tundra éghajlat előfordulása
A tundra éghajlat az északi félgömbön Oroszország és Kanada északi, valamint Grönland partvidékén helyezkedik el. A déli félgömbön például Dél-Georgián vagy a Kergelen-szigeteken foglal el területeket, de ide esik Izland nagy része, Skandinávia magasföldjei és Lappföld is. Az Antarktisz északi részeit és a környező szigetek is ide soroljuk.
A tundra elsősorban a sarkkörökön túli területeken fordul elő, ezért többnapos nappalok és éjszakák jellemzik. A napsugarak igen alacsony hajlásszögben érik a felszínt, az évi középhőmérséklet 0°C alatt van.
Két évszak jellemzi:
- A 8-10 hónapos különösen zord tél, egyes helyeken a leghidegebb időszakban volt, mikor -50°C-ot is mértek.
- A nyár, ami ha a mi időjárásunkat vesszük alapul, akkor inkább a tavasznak felel meg. Kifejezetten hűvös és kb. 2-4 hónapig tart. Ekkor a fagyott, rossz minőségű tundratalaj felső része fellazul és a tundrát tavak borítják. A nyári nappalok max. hőmérséklete kb. 7-12°C körüli, de az sem ritka, hogy ennél alacsonyabb a hőmérséklet ezért is lehet furcsa nyárnak nevezni.
A tundra csapadékmennyisége
A tundra csapadékmennyisége igen alacsony, a legtöbb helyen 400 mm alatt marad. Nyaranta több a csapadék, télen kevesebb van, az is nagyon kis intenzitású. 80%-a hó formájában esik, mely 7-9 hónapig meg is marad egybefüggő hótakaróként.
A területen a sarki szél az uralkodó szélrendszer. Jellemzően erős szélviharok vannak.
A tundra növényzete
Általános jellemzés:
- fajokban szegény: törpefák, moház, zuzmók alkotják
- nyáron kivirágzik, a növények rövid életűek
A növény- és állatvilágban a hideghez való alkalmazkodás fontos szerepet játszik. A tundrán a legnagyobb ellenség a hideg. Ez akadályozza az anyagcserét, és fenyegeti pusztulással az élőlényeket. A tundra növényeinek életformája – és ez, ha jól meggondoljuk, egyáltalán nem meglepő – a sivatagi társakéhoz hasonló. Itt is megtalálhatók a rövid életidejű növények, a kiszáradást tűrő zuzmók és mohák.
A rövid életidejű növények teljes életciklusa a rövid nyári időszak alatt lejátszódik. A virágzásra és a termésérlelésre kedvezően hat a folyamatos megvilágítás. A rövid nyári időszakban virágba borul a tundra. A rövid életidejű növények csaknem egyszerre nyitják ki színpompás virágaikat. Magjaik nagyon ellenállók a hideggel szemben.
Az alacsonyabb rendű növények sejtjei a tél beálltával elveszítik víztartalmukat, sejtplazmájuk besűrűsödik, így vészelik át az erős fagyokat. Nyáron sejtjeik vízzel telnek meg, anyagcseréjük fokozódik. Ilyen életforma jellemző az itt élő mohákra és zuzmókra. Ezek a szélsőségesen tág tűrésű növények tömegesen fordulnak elő a tundrán.
A tundrák állatvilága
Általános jellemzés:
- nyáron sok állat vándorol, az állandó lakók száma csekély
- a legtöbb állat mindenevő
- főként emlősök és madarak élnek
Az évszakokkal a tundra állatvilága is változik. A nyári időszakban sok faj vándorol ide táplálék után kutatva. A telet is itt töltő, állandó lakók száma kevés.
A legtöbb állat mindenevő. A jellemzően növényevő, illetve húsevő fajok is gyakran kiegészítik étrendjüket eltérő jellegű táplálékkal. A sarkköröket övező tengerek sok állat számára kínálnak eleséget. A tajgához hasonlóan itt is az állandó testhőmérsékletű emlősök és madarak terjedtek el.
- A lemmingek – kis termetű, zömök testű rágcsálók, a tundra állandó lakói. Tömött bundájuk védi őket a hideg ellen. Nyáron magvakat, rovarokat esznek. Rendkívüli szapora állatok, hatalmas csapatokban vándorolnak táplálék után.
- A sarki lúd – a tundrán fészkel, de telelni délebbre vonul. Tollazata szárnyainak végét kivéve teljesen fehér. Gyökerekkel, rügyekkel, levelekkel táplálkozik, de rovarokkal is táplálkoznak. Nagy csoportokban költenek, a fiókák fészekhagyók.
- A rénszarvasok – szintén állandóan lakók. Páros ujjú patás, kérődző állatok. A hímek és a nőstények is növesztenek agancsokat. Széles, szétterpesztő patáikkal biztonságosan mozognak a nyári tundra ingoványos talaján is . Főleg zuzmókkal táplálkoznak, de kisebb állatokat is esznek. A rénszarvasok hatalmas, vándorló csoportokban élnek.
- Sarki róka – a legnagyobb testű rókafaj. A sarki rókák ragadozó állatok, legfontosabb zsákmányaik a lemmingek, de nem vetik meg a növényi táplálékot sem. Fülkagylójuk kicsi, ezáltal kismértékű a hőleadás. Bundájuk nyáron barnásszürke, télen hófehér.