A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás már széles körben ismert fogalmak a mai társadalomban. Az éghajlatváltozás hatásai szerteágazóak, és Európában a munkaerőpiacot is érintik, különösen a mérsékelt övezetben.
Kihívások a mezőgazdasági szektorban
Az iparosodás és a technológiai fejlődés korában sok munkaerő költözött a mezőgazdaságból az iparba és a szolgáltatásokba. Az éghajlatváltozás azonban mindezt a folyamatot újraformálhatja. Az átlaghőmérséklet növekedése miatt számos mezőgazdasági terület kényszerülhet a működési modellek átalakítására, mivel a szélsőséges időjárási viszonyok és a növényi betegségek terjedése miatt az eredmények csökkennek. Ez növeli az automatizálásra való szükségességet, ami megint csak a munkaerőt érinti. Különösen a mezőgazdasági és betanított munkakörök lehetnek veszélyben (forrás: https://ozdallas.hu/allasok/betanitott-fizikai-munka)
Hatása a munkaerőre
Az éghajlatváltozás emellett befolyásolhatja a dolgozók egészségi állapotát és a munkaképességüket is. Az emberi szervezet hőszabályozása korlátozott, és a túlzott hőjelenségek, mint a hőhullámok, stresszt jelentenek a szervezet számára. Egy 2019-es tanulmány szerint, ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor 2030-ra Európa mérsékelt övezetében is 10%-kal nőhet a hőség okozta halálozások száma. A hőség stresszhatása pedig rontja a munkaerő teljesítményét és a munkahelyi biztonságot, különösen a fizikai munkát végző személyek esetében.
Növekvő mobilitáskényszer?
Ezen túlmenően, az éghajlatváltozásból adódó természeti katasztrófák, mint az árvizek és a szárazság, komoly károkat okozhatnak a gazdasági infrastruktúrának. Az ilyen események után a munkaerő gyakran arra kényszerül, hogy új munkahelyeket keressen, mivel a régiek már nem léteznek, vagy a munkakörülmények olyanok, amelyek nem teszik lehetővé a további munkavégzést.
Lehetőségeket is teremt az éghajlatváltozás
Ezek az éghajlatválváltozás által generált kihívások azonban nem csak problémákat jelentenek, hanem lehetőségeket is. A gazdaság és a társadalom újraszervezése, valamint a zöld technológiákba és megoldásokba való beruházás jelentős munkahelyteremtő potenciállal bírhat. A megújuló energiaforrások, a zöld építészet, az energiahatekony technológiák, a fenntartható mezőgazdaság, és a klíma-adaptációs megoldások terén a munkaerő iránti igény várhatóan jelentősen megnő.
A munkaerő fejlesztése és átképzése kulcsfontosságú a klímaváltozási kihívásokra való megfelelő reagálásban. A dolgozóknak új készségekre és ismeretekre lesz szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak az új munkakörülményekhez, és hogy hatékonyan használják a zöld technológiákat. Az oktatási és képzési intézményeknek nagy szerepük van abban, hogy felkészítsék a munkaerőt a zöld gazdaságra való átállásra.