Néha úgy tűnik, hogy az időjárás-előrejelzések megbízhatatlanok. És néha azok is. De gyakran az időjárás az érzékszerveinket csapja be. Megmutatjuk, miért nem azt érezzük, amit a műszerek mutatnak, és hogy miképpen öltözködjünk az előrejelzés függvényében.
1. Megtréfál a szél
Hőérzetünket alapvetően befolyásolja a szél erőssége. Hiába jósolnak a meteorológusok elfogadható hőmérsékletet, az egy erős hidegfrontot követő szélben sokkal hidegebbnek tűnhet. Például ha odakint 0 C fokot mérnek a hőmérők, de erős 50km/órás szél van, akkor a testünk úgy érzi magát, mintha -8 C fok lenne. Ha -5 C fok van kint, ugyan ilyen szélerősség mellett már -15 C foknak érezzük.
Ha tehát tervezgetjük, hogy mit vegyünk fel a holnapi napon, ne csak arra figyeljünk, hogy hány fok árható, hanem azt is, hogy milyen erős lesz a szél.
Ha elég lenne egy pulóver, de erős, vagy élénk szelet jeleznek előre a meteorológusok, érdemes lehet egy dzsekit is magunkkal vinni, különösen a széljárta utcákba.
Ilyenkor nagyon fontos a réteges öltözködés, mert a szél erőssége akár egy településen belül is nagyon változékony lehet, ha az utca a szélirányban áll, akkor átfagyunk a széltől, míg az erre merőleges utcákon könnyen lehet, hogy melegünk lesz egy könnyű őszi kabátban is. A szeles időben tehát fontos a réteges öltözködés.
2. A láthatatlan páratartalom
A másik időjárási elem, ami nagyban befolyásolja a hőérzetünket a páratartalom. Ez különösen a nyári időszakban fontos. Testünk ugyanis úgy hűti magát, hogy izzad. Ha magas a levegő páratartalma, akkor kevésbé vagyunk képes izzadni, ezért melegebbnek érezzük a levegőt is.
Ezért van az, hogy a párás meleg napok sokkal nehezebben elviselhetőek, mint a száraz meleg napok. És hogy miként öltözködjünk ilyenkor? Lehetőleg viseljünk minél kevesebb ruhát, hogy testünk párolgása minél könnyebben történjen (de azért óvjuk testünket a közvetlen napsütéstől). A két ellentétes javaslat közötti kompromisszum lehet egy olyan könnyű nyári ruha, ami jó légáteresztő képességgel rendelkezik.
Érdekes módon, amikor magas a páratartalom, és a külső hőmérséklet is alacsony, akkor a levegőt hidegebbnek érezzük. Ennek az az oka, hogy testünk és ruháink között kialakul egy légréteg, amit felmelegítünk. Ha magas a levegő páratartalma, akkor ebben a levegőrétegben sok vízmolekula lesz jelen. Ezeknek nagyobb a hőkapacitása, tehát több energia kell a felmelegítésükhöz, ezért van az, hogy a párás hideget hidegebbnek érezzük, mint a száraz hideget, és kevésbé tudunk felmelegedni ruháinkba.
Ilyen időszakban tehát az a meleg ruha, ami nem engedi be a párás levegőt testünk közelébe. Épp ellentétes megoldás jó tehát ebben az esetben!
A páratartalom (és a felhőzet) a napi hőingást is nagyban befolyásolja. Ha kevés a vízmolekula a levegőben, akkor az gyorsan kihűl. Ezért van az, hogy kora ősszel igen csípősek lehetnek a hajnalok, miközben a déli órákban szinte rövidnadrágos idő van. Ha tehát azt jósolják a meteorológusok, hogy száraz levegő érkezik, nagyobb hőingásra számítsunk, amit célszerű az öltözködésnél is szem előt tartani.
3. A napsugárzás
Erre csak röviden térnénk ki, mert teljesen egyértelmű. A közvetlen, vagy akár csak a szórt napsütés is, nagyban javítja hőérzetünket. Ezért lehet kellemes még egy hideg, de szikrázóan napsütéses téli nap is.
A napsütés mennyisége tehát a harmadik szempont, amire érdemes odafigyelni, ha öltözködésünket tervezzük.
Talán ezzel a kis útmutatóval, már könnyebben tervezzük meg a holnapi öltözködésünket!