Az éghajlatváltozás komoly kihívások elé állítja a világot, és ez a munkaerőpiacra is hatással van. A megnövekedett árvízi és aszályos időszakok, a hőhullámok és a szélsőséges időjárási események mind befolyásolják a gazdaságot és a foglalkoztatást. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogy az éghajlatváltozás miként befolyásolja a munkaerőpiacot, és milyen várható eseményeket hozhat magyar és nemzetközi szinten.
Az éghajlatváltozás munkaerőpiaci hatásai
Az éghajlatváltozás legfontosabb hatása a munkaerőpiacra a természeti erőforrásokkal kapcsolatos ágazatokban érezhető. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás és a turizmus egyaránt szenved a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák miatt.
Mezőgazdaság
Ezekben az ágazatokban a munkaerő kereslete és kínálata is jelentősen változhat az éghajlatváltozás hatására. A mezőgazdaságban például a termesztési időszakok eltolódása és a terméshozamok csökkenése okozhatja a foglalkoztatás csökkenését. Emellett az éghajlatváltozás negatív hatással lehet az élelmiszerárakra is, amelyek emelkedése hozzájárulhat a munkaerő költségeinek növekedéséhez. Egy 2015-ös FAO-jelentés szerint a klímaváltozás globálisan akár 20% csökkenést is okozhat a mezőgazdasági termelésben 2050-ig (FAO, 2015).
Erdőgazdálkodás
Az erdőgazdálkodásban az éghajlatváltozás a faállományok pusztulását okozhatja, ami miatt az erdészeti tevékenység visszaesése mellett a faanyag előállításának költségei is növekedhetnek. Magyarországon a klímaváltozás várhatóan több mint 30%-kal csökkenti az erdőterületeket 2070-re (Kiss et al., 2016).
Vízgazdálkodás
A vízgazdálkodásban a folyók és tavak vízszintjének változása, valamint a talajvíz szintjének csökkenése befolyásolja a vízellátást és a vízminőséget. A vízhiány miatt a vízellátó rendszerek fejlesztésére és karbantartására nagyobb szükség lesz, ami több munkaerőt igényelhet.
Turizmus
A turizmus, különösen a szezonális és éghajlatfüggő turizmus, szintén érzékeny az éghajlatváltozásra. Magyarországon a Balaton környékén a klímaváltozás hatására a nyári szezon rövidebbé válhat, ami a turizmusban és a kapcsolódó ágazatokban dolgozók foglalkoztatását is érinti.
Vidéki Magyarország
A fenti hatások különösen a vidéki Magyarországra lehetnek negatív hatással. Példaként a gyöngyösi kistérséget egyszerre érinthetik a turizmus, az erdőgazdálkodás, a vízgazdálkodás és a mezőgazdasági kihívások. A GyongyosAllas.hu állásinformációs portál adatai szerint ezek a munkaerőpiac területek mind aktívan jelen vannak a térség foglalkoztatottságában.
Természetesen nem csak a veszélyeket, hanem a lehetőségeket is meg kell látni
Az éghajlatváltozás pozitív hatásai a munkaerőpiacra – zöld gazdaság
Az éghajlatváltozás azonban nem csak negatív hatásokkal jár a munkaerőpiacra nézve. Egyre több vállalat és állami szervezet ismeri fel a fenntarthatóság fontosságát, és igyekszik alkalmazkodni az új körülményekhez. Ez a zöld gazdaság fejlődéséhez vezet, amely új munkahelyeket teremt a megújuló energia, energiahatékonyság, hulladékgazdálkodás és klímavédelem területein. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint 24 millió új munkahely jöhet létre világszerte a zöld gazdaságban 2030-ig, amelyek kompenzálhatják a klímaváltozás által veszélyeztetett munkahelyeket (ILO, 2018).
Magyarországon a megújuló energiaforrások kiaknázása és a környezetbarát technológiák fejlesztése új munkahelyeket teremthet. Az országban már több mint 60 ezer embert foglalkoztat a zöld gazdaság, és ez a szám várhatóan növekedni fog a jövőben (Galgóczi, 2019).
Az éghajlatváltozás hatására a munkaerőpiacnak alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez. A vállalatoknak és az állami szervezeteknek együtt kell működniük a klímaváltozás okozta problémák kezelésében és a fenntartható munkahelyek létrehozásában. A munkavállalóknak pedig új készségeket és képességeket kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy versenyképesek maradhassanak a megváltozó munkaerőpiacon.
A jövőben várhatóan nagyobb hangsúly kerül a képzésre és az átképzésre, különösen a zöld gazdaságban érdekelt ágazatokban. Az oktatási intézményeknek, valamint a munkaadóknak és a munkavállalóknak együtt kell dolgozniuk annak érdekében, hogy a képzési programok összhangban legyenek a munkaerőpiac igényeivel.
Nemzetközi szinten az éghajlatváltozás által érintett országoknak együtt kell működniük a klímaváltozás hatásainak enyhítése és a munkaerőpiacra gyakorolt negatív következmények kezelése érdekében. A nemzetközi együttműködés keretében történő tapasztalatcsere, technológiai fejlesztések és finanszírozási források megosztása elősegítheti a fenntartható gazdasági növekedést és a munkaerőpiac alkalmazkodását az éghajlatváltozás kihívásaihoz.
Forráshivatkozások:
FAO (2015). The State of Food and Agriculture 2015: Climate change, agriculture and food security. Food and Agriculture Organization of the United Nations.
Kiss, M., Takács, K., & Páncsics, E. (2016). A klímaváltozás hatása Magyarország erdőterületeire és fafajösszetételére. Erdészettudományi Közlemények, 6(1), 53-65.
ILO (2018). World Employment and Social Outlook 2018: Greening with Jobs. International Labour Organization.
Galgóczi, B. (2019). A zöld gazdaság és a munkaerőpiac Magyarországon. Munkaügyi Szemle,