A szélsőséges időjárási körülmények napjainkban egyre inkább a kutatások előterébe kerülnek. Az un. fejlett társadalmakban mindenki érzi: a probléma nem kerülhető meg, hiszen a társadalom mindennapjaira közvetlen és közvetett befolyást gyakorolnak a folyamatok.
A kutatási eredmények fényében igazolva látszik a tény: az extrém klimatikus jelenségek felelőse maga az ember. Az előrejelzések az utóbbi években igen nyugtalanítóvá váltak, ugyanis a globális felmelegedés úgy tűnik, még intenzívebb lehet a vártnál. Az elemzések arra mutatnak, hogy nagyjából 2100-ra akár 4 Celsius-fokkal is növekedhet a Föld átlaghőmérséklete. Ez az érték pedig már a ma is kritikusnak tartott szint kétszerese. Kevesen figyelünk fel továbbá arra, hogy a klímaváltozás az ökológiai rendszer befolyásolásával párhuzamosan a vidéken élő lakosság mindennapjait is alapjaiban fogja megváltoztatni. Érinteni fogja és már érinti is a legelemibb megélhetési körülményeinket. A globális folyamatokra adott eddigi válaszok és tapasztalatok egyik legkézenfekvőbb területévé a turizmus vált.
A fenntartható turizmus és válasza a klímaváltozásra
Amennyiben a fenntartható turizmus fogalmát szeretnénk egy mondattal meghatározni nincs könnyű dolgunk. Elsődlegesen persze a természeti, a kulturális valamint az épített környezeti elemek tudatos alkalmazását és egyben védelmét is jelenti. Következményeként a turizmusban érintett vendégek elvárásai teljesülnek, a gazdasági előnyökből részesülnek. Az éghajlatváltozás turizmusra gyakorolt hatását eddig egy-két átfogó tanulmány vizsgálta mélységeiben. Közülük is az egyik legátfogóbb munka Klímaváltozás és turizmus címmel. A hazai könyvesboltokban és online könyváruházakban 2014 vége óta hozzáférhető kiadvány a téma komplex vizsgálatával úttörő munkát végzett.
Régóta szükségeltetett ugyanis az éghajlatváltozás turizmusra gyakorolt hatásának összetett vizsgálata, hiszen a turizmus nem csak nagymértékben épít az erőforrásokra, de „hagyományos” keretek között maradva maga is hozzájárul a klímaváltozást előidéző folyamatokhoz. Ilyen értelemben a turizmus az éghajlatváltozás előidézője és elszenvedője is egyben.
Jóllehet a vizsgálatok a legalapvetőbb három fogadási terület – vízparti, hegyvidéki, városi – összetett vizsgálatát igényelték és az egyes részterületeken nem teljesen ugyanazt az eredményt hozták, mégis megragadható néhány közös nevező. A kutatások alapján úgy tűnik, hogy a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő turisztikai létesítmények igazodtak eddig talán legjobban a változásokhoz. Utóbbiak mindenekelőtt a létesítmények technikai kialakításával és a termékkínálat folyamatos bővítésével igyekeznek alkalmazkodni részint a magasabb hőmérséklethez, részint a csökkenő csapadékmennyiséghez, vagy éppen a hóhatárok feljebb tolódásához.
A fenntartható turizmust képviselők komplex válasza hozzásegíti a létesítmények tulajdonosait ahhoz, hogy szolgáltatásaik és termékeik továbbra is élvezhető minőségben álljon a turisták rendelkezésére. Úgy tűnik, hogy napjainkra a fenntartható turizmus az új évezred turizmusfejlesztésének egyetlen elfogadható irányává vált. Tudatosan formált kereteiben szinte minden fejlesztés a gazdasági, társadalmi-kulturális és környezeti fenntarthatóság jegyében valósul meg.
Ha további meteorológiai témájú könyvet keres, nézzen szét a Régi Könyvek között!