Az éghajlatváltozás okozta a Duna áradását?

Az elmúlt hetek viharai és a Duna áradását okozó felhőszakadások után sokan felteszik a kérdést, hogy vajon nem-e az éghajlatváltozás áll az események hátterében.

A kérdés másutt is megfogalmazódott. Míg Európa déli fele a hidegben és esőben didergett, ugyanebben az időszakban Finnország Európa legmelegebb pontja volt. Az éghajlatváltozás lehetséges hatásait vizsgálták finn kutatók, arra keresve a választ hogyan módosíthatja az időjárást az éghajlatváltozás, különös tekintettel a zivatarokra.

Finnországban évente 14 tornádó

Talán meglepő, de még a hideg északi országban is jelen vannak a heves zivatarok, jégesők, szélviharok. Sőt, ami ennél is meglepőbb évente átlagosan 14 tornádót is jelentenek Finnországból, a Finn Meteorológiai Intézet munkatársa Pauli Jokinen szerint. Az 1796 és 2007 között újsághírekből és szemtanuk jelentéseiből gyűjtött adatbázis szerint ebben az időszakban összesen 296 tornádót jegeyzetek fel északi rokonaiknál. 1997 és 2007 között 169 tornádót, míg 1796-1996 között 129 örökítetek meg. ez azonban nem a tornádók gyakoriságának növekedését jelenti, csupán az adatgyűjtés volt lényegesen könnyebb az elmúlt években. A feljegyzett legerősebb tornádó az F2-es kategóriába tartozott.

Az emlékezet szerint a legpusztítóbb tornádó 1932 augusztus 4. -én csapott le az országban. Alig három óra alatt 20 tornádó figyeltek meg az ország több pontján, és Helsinkitől északra 500 méter széles sávban tarolt le mindent a szélroham. A pusztításank halálos áldozata is volt. Legutóbb 2001-ben okozott jelentős pusztítást egy tornádó az országban, de 1998-ban is feljegyeztek jelentős károkat.
A kutatók klímamodellek futtatásával próbálják meg előrejelezni az éghajlatváltozás okozta hatásokat. Mivel a hőmérséklet és a páratartalom is emelkedik, ezért vélhetően a jövőben a zivatarok gyakorisága növekedni fog. Ugyanakkor a modellszámítások szerint a sarkkör közelében a hőmérséklet lényegesen magasabb lesz, mint ma, míg az egyenlítő környékén a hőmérsékletnövekedés lassabb lesz. Ez az un. vertikális szélnyírást csökkenti, ami befolyásolja, hogy a heves zivatarokat milyen veszélyes időjárási események kísérik.

Több zivatar, de nem lesz több tornádó

A legfrissebb eredmények szerint a tornádók, és jégesők gyakorisága nem fog növekedni, ugyanakkor a zivatarokat kísérő szél sebessége növekedni fog – állítja a Harold Brooks az amerikai National Severe Storms Laboratory munkatársa.

Ugyanakkor a heves zivatarokat és tornádókat vizsgáló kutatások meghatározó része Amerikára koncentrál, így a világ többi részére vonatkozóan még nincs elegendő adat, hogy általános következtetéseket lehessen levonni.
A kérdés tehát megválaszolatlan maradt, az tény, hogy az éghajlatváltozás növeli a hőmérsékletet és a páratartalmat, de módosítja az időjárás mintázatát is, így általános tanulságok levonására még aligha van lehetőség, különösen nem olyan egyedi események esetében, mint a dunai áradás. [google336]

Szólj hozzá

hozzászólás

Legfrissebb időjárási hírek

Péntektől országszerte igen sok esőre számíthatunk. A hétvégén megérkezik a lehűlés is. Pénteken délelőtt inkább […]

TELJES CIKK | december 15.

Ahogy előre jeleztük megkezdődött a hóesés, az északi határszélen akár 25 cm hó is hullhat. […]

TELJES CIKK | november 29.

A héten nem csak bekopogtat, hanem ránk is töri az ajtót a tél. Rég volt […]

TELJES CIKK | november 27.