Radarkép

Mi a radarkép? 

A csapadék radar nem más mint egy távérzékelő műszer, amelyet a meteorológiában arra használnak, hogy meghatározzák a csapadék helyét.

A radar kibocsát egy impulzust, majd méri a visszavert jel intenzitását. Az impulzusok kisugárzása és visszaverődése között eltelt időből határozható meg a megfigyelt objektum távolsága. Ha ismerjük a radarantenna pozícióját, akkor a felhő, csapadék pontos koordinátái is kiszámíthatók.

Mivel a különböző méretű és halmazállapotú vízrészecskék a rájuk eső hullámokat különböző mértékben verik vissza ezért nem csak a csapadék helye, de annak intenzitása is kiszámolható.A radarokat elsőként a második világháború során kezdték el alkalmazni, de ezzel szinte egy időben a meteorológiai felhasználás is megkezdődött.

Magyarországon három helyen működtet az Országos Meteorológiai Szolgálat radarállomást:

  –  Pogányvár (Sármellék közelében) 

–  Budapest – Pestszentlőrinc 

–  Nyíregyháza – Napkor  

A radarállomásokat először 1967-ben helyezték üzembe. A méréseket 15 perces időközökkel végzik és egy –egy radar 240 km-re lát el. A radaroknak különösen a zivatarok jelzésében óriási a szerepük, hiszen jól követhető azok mozgása, a csapadékintenzitás és egyéb jellemzők. A radarok segítségével a felhőrendszer időbeli és térbeli mozgása, a belőle hulló csapadék minősége és mennyisége és a zivatarzóna cellás szerkezete is leolvasható.

Európai radarképek

Anglia Ausztria Belgium Csehország
Dánia Észtország Finnország Franciaország
Görögország Írország Izland Hollandia
Horvátország Lengyelország Magyarország Nagy-Britannia
Németország Olaszország (észak) Olaszország Romána
Spanyolország Skócia Svájc Szerbia
Szlovénia