A mediterrán ciklonok a Genovai-öböl térségében létrejövő ciklonok, amelyek az észak-északnyugat felől érkező hideg levegő betörésekor, az Alpok hullámkeltő hatására jönnek létre. Gyakran nevezik genovai ciklonnak is.
A ciklonok jellemzői:
A mediterrán ciklonok elsősorban a téli félévben alakulnak ki az október és március közti időszakban, de például a rendkívül csapadékos 2010-es esztendőben a nyári félévben is sorra alakultak ki mediterrán ciklonok. A mediterrán ciklonok előoldalán meleg levegő szállítanak, míg hátoldalukon hideg levegő érkezik, éppen ezért igen jelentős hőmérsékleti különbségek alakulhatnak ki kis területen is. Nem ritka hazánkban sem, akár 10-15 C fokos hőmérsékletkülönbség sem. A mediterrán ciklonok hazánkban a déli területeken adják a legnagyobb csapadékot, igen gyakran a téli nagy havazásokért is ez a ciklon felelős.
A mediterrán ciklonok létrejötte – ciklogenezis
A ciklonok létrejöttének kiindulópontja, hogy észak felől nagy mennyiségű hideg levegő érkezik a Genovai-öböl térségébe. A hideg levegő általában egy, az Észak-Atlanti medencében kialakult ciklonhoz kötődik. A hideg levegő dél felé haladva a Massif Central és az Alpok között a Rhone-völgyén, vagy a Pireneusok és a Massif Central között éri el a Földközi tenger medencéjét.
A hidegfront az Alpok felett behullámzik, ami megadja a ciklon perdületét, majd a Földközi-tenger fölé érve, a tenger hőjéből nyeri energiáját. A ciklon ezt követően gyakran keleti irányban mozdul el. Az őszi időszakban a kontinensre érve sem veszíti el energiáját, sőt sokszor tovább erősödik, mert ekkor még a szárazföld is jelentős hőtöbblettel bír.
Mediterrán vagy genovai ciklon?
Bár a mediterrén ciklon gyakran nevezik genovai ciklonnak is valójában nem kizárólag itt keletkezik, azonban minden esetben az Alpoktól délre jön létre. A genovai-öböl mellet abeindulhat a ciklogenezis a Ligur-tengeren, a Pó-völgyében, és az Adriai-tenger északi medencéjében is. Amennyiben jelentős hideg levegő éri el a Pó-völgyét úgy a mediterrán ciklon a Genovai völgyben keletkezik, ellenkező esetben a Velencei öbölben.
Ciklonpályák
Hazánkban és a Balkánon is a mediterrán ciklonok jelentős csapadékot adnak, az őszi másodlagos csapadékmaximum is ezekhez a képződményekhez kapcsolódik. Középpontjukban a légnyomás igen alacsony, akár 995 hPa alá is csökkenhet, méretük azonban kisebb, mint a mérsékeltövi ciklonoké, ezért jelentős nyomáskülönbségek alakulnak ki, ami erős is szelet eredményez. Attól függően, hogy a ciklon milyen irányban halad tovább többféle ciklonpályát különböztetünk meg. Az oldalsó képen az elmúlt évek ciklonpályái láthatóak (forrás).
Vb ciklonpálya
Amennyiben a felső légkörben erős délnyugati áramlás van, úgy a mediterrán ciklon észak-északkeleti irányban halad tovább. A ciklon eléri a Bécsi-medencét, majd tovább halad Csehország irányába. Ezt a Vb-nek nevezett ciklonpályát kiterjedt esőzések kísérik és igen gyakran felelős a Közép és kelet-közép európai áradásokért. Ezt a ciklonpályát követte a 2010-es Yolanda mediterrán ciklon, amely szerte Közép-Európában áradásokat okozott. Magyarországon a Sajó-völgyében öntött el etelepülésrészeket a folyó.
Vc ciklonpálya
A Vc ciklonpálya során a mediterrán ciklon hazánkon keresztül halad tovább Ukrajna irányába
Vd ciklonpálya
Végül a Vd ciklonpálya a Balkán félszigeten keresztül vonul át, érintve a Fekete-tenger medencéjét is.
Stacionárius ciklon
Egyes esetekben a ciklon nem mozdul el lényegesen keletkezési helyéről, ilyenkor általában újabb ciklogenezis kezdődik.
Előrejelzésük
Előrejelzésük rendkívül nehéz, hiszen a Kárpát-medencéhez közel jönnek létre, és pályájuk, valamint energiájuk is módosul a szárazföld fölé érve. Ezért van az, hogy mind a várható csapadék mennyisége, mind annak területi eloszlása igen nehezen jelezhető előre. Hasonló képpen a téli időszakban a csapadék halmazállapotának előrejelzése is problémás.