IDŐJÁRÁSI HÍRKÖZPONT!Napi szintű hírek, időjárási érdekességek, rekordok! Térj vissza naponta!

Környezet

Túlélhető-e egy óriás szökőár Európában?

6 perc olvasási idő

Ezzel a címmel készített dokumentumfilmet a BBC, amely egy, az Atlanti-óceánban létrejövő mega-cunami esélyét latolgatja. A katasztrófafilmekből ismert digitális technológiát is felvonultató dokumentumfilm szerint a pusztítás elképzelhetetlen lenne.

Így jön létre egy mega-cunami

A hagyományos cunami nagyobbrészt a tengerfenéken bekövetkező földrengések révén keletkezik, természetesen ezek is képesek nagyon komoly pusztítást okozni, ám a mega-cunamik, vagy magyarul az óriási szökőárak ennél sokkal pusztítóbbak.
A BBC annak járt utána előfordulhat-e ilyen mega-cunami az Atlanti-óceán medencéjében, és ha igen, akkor milyen következményekkel járna. A következtetéseik döbbenetesek, legalábbis Európa tengerparti országaira nézve. A szökőár nem csak milliók életét követelné, de gazdasági összeomlással is járna.
óriási szökőár
A mega-cunami valójában nem tudományos kategória, egyszerűen az olyan szökőárakat nevezik így, amelyeknek kezdő amplitudója, azaz magassága tíz, száz, vagy akár ezer méterekben mérhető. Ezzel szemben a hagyományos szökőár induló magassága csak fél méter, amely aztán a partközelben növekszik meg. A mega-cunamik okozója lehet becsapódás, földcsuszamlás, vagy vulkánkitörés, amely hirtelen nagy mennyiségű vizet szorít ki. Az óriási hullámot tehát az okozza, hogy a hatalmas mennyiségű tengervíz, hirtelen szorul ki helyéről.

500 méteres vízfalat éltek túl a szemtanuk

Noha a megacumanik igen ritkák 1958. július 9-én az alaszkai Lituya-öbölben még szemtanuk is láthatták milyen egy óriási szökőár. A szűk jégvájta öbölben, 7,7-es erősségű földrengés következett be és ennek hatására nagy mennyiségű jég és szikla hullott az öböl vizébe néhány perc alatt. A vízbe csapódó törmelék több mint ötszáz méter magasba lökte fel az öböl vizét, és 300 méteres hullámmal érte el a partot, ami aztán szó szerint leborotvált. Két szemtanú óriási szerencsével egy csónakban élte túl a szökőárat.

Időzített bomba: a Kanári-szigeteken

Alaszkában szerencsére csak egy szűk öbölben pusztított a megacunami, de az Atlanti óceánban ketyeg egy időzített geológiai bomba: a Kanári-szigetek. A potenciális veszélyekre már néhány éve egy komoly tudományos kutatás is felhívta a figyelmet. A tanulmány, amely szerint a La Palma szigeten található Cumbre Vieja vulkán kitörésével egy kisebb sziget nagyságához mérhető terület robbanna az Atlanti-óceán vízébe, amely aztán óriási szökőárat indíthatna el, amely elérne Londont, Észak-Afrikát és az Egyesült-Államok keleti partvidékeit. A hullám induló magassága több száz méter magas lenne. 

A számítások szerint a hullám mintegy 50 méteres magassággal érkezne az USA keleti partvidékére, de elérné Spanyolországot, Franciaországot, sőt Brazíliát is. A vulkán utoljára 1971-ben tört ki, és a becslések szerint a kitörések 20-200 évente ismétlődnek, tehát akár holnap is bekövetkezhet.

Dr. Simon Day a Londoni Egyetem kutatócsoportjának vezetője szerint a vulkánkitörés hatására mintegy öt köbkilométernyi anyag hullana több ezer méter mélyen a tengerbe, és a szimulációk szerint néhány percen belül egy közel egy kilométeres hullámfal jönne létre, amely 500km/órás sebességgel száguldana a partok felé.

Szuperszónikus sebességgel érkezne

Az előrejelzések szerint Angliát hat órán belül érné el a mintegy 12 méter magas hullám, amely szuperszónikus sebességgel zúdulna a partvidékre, de felhatolna a folyókon keresztül az ország belső területeire is, így elérné Londont, amely Dr. Day állítása szerint több hónapra lakhatatlanná válna.

Az Európát ért csapás azonban elmaradna az USÁ-t elérő hullám pusztítása mögött. A keleti partvidékre hét óra alatt érne el, az előrejelzések szerint 50 méter magas hullámfal, amely helyenként akár 20 km mélyen is behatolna a partvidékre. Elsőként Bostont, majd New Yorkot érné el a megacunami, aztán következne a floridai partvidék. A kutatásvezető szerint nem az a kérdés, hogy bekövetkezik-e a Cumbre Vieja kitörése, hanem az, hogy mikor. Bár többen vitatják a lehetséges következményeket a közelmúlt óvatosságra int.

2004 karácsonyán a Dél-kelet Ázsiai partvidéket pusztította végig egy szökőár, amely 250 ezer ember életét oltotta ki, 2011 márciusában pedig a talán legfelkészültebb országban Japánban okozott kis híján nukleáris katasztrófát a földrengést követő szökőár. A BBC dokumentumfilmje annak járt utána, a legmodernebb tudományos eredményeket és szimulációkat felhasználva, hogy mi történne, ha egy mega-cunami jönne létre az Atlanti-óceán északi medencéjében. Noha ilyen csak tízezer évente néhányszor következik be, a filmes stáb feltette a kérdést, mi történne, ha bekövetkezne az elképzelhetetlen?

Volt már rá példa

1949-ben egy a Cumbre Vieján bekövetkezett kitörés egy hatalmas repedést hozott létre a szigeten, amely a fő veszélyforrást jelenti, és amely egy újabb kitörés során a tengervízbe szakíthatja a sziget egy részét. 1980-ban a Mt. St. Helens vulkán kitörése már produkált hasonló jelenséget, ekkor a kitörés során a hegy északi oldala teljesen leomlott és 401 métert veszített a magasságából. Hasonló a Kanári-szigeteken is megtörténhet.

Dave Tapin geológus szerint hasonló óriási szökőárra már volt példa, ugyanis olyan tengeri üledékeket fedezett fel a szigeteken kétszáz méterrel a tengerfelszín felett, amelyek csak egy szökőár során kerülhettek ilyen magasságokba. A szökőár egy szintén a Kanári-szigeteken bekövetkezett korábbi vulkánösszeomlás során keletkezhetett, amelynek nyomai Tenerifén még mai is fellelhetőek.

Totális pusztítás

A dokumentumfilm ezt követően óráról-órára modellezi az eseményeket, tudományos szimulációk segítségével. Tenerifét a hullám 10 percen belül elérne, gyakorlatilag totális pusztítást végezve. Nyugat-Afrika milliós nagyvárosait nyolcvan perc alatt érne el a hullám és a becslések szerint a lakosság kétharmada odaveszne. Lisszabont két órával a kitörés után érné el a két-emelet magasságú szökőár.

A briteknek ezt követően három órájuk lenne az evakuálásra, a hullám mintegy 25 méter magassággal érne el partjaikat és több kilométer mélyen behatolna a szigetországba.

Az amerikai kontinens sem járna jobban.  Az óceán nyugati partján elsőként a Karib-szigeteket érné el a szökőár, 20-30 méter magas hullámmal. Mivel a lakosság jelentős része a tengerparton él, a pusztítás itt is közel teljes lenne. Az Egyesült Államok keleti partvidékét 7-8 órával a vulkánkitörés után érné el a hullám, így az időelőny itt lenne a legnagyobb, de a filmben megszólaló szakemberek szerint a 40 millió ember evakuálása ennyi idő alatt lehetetlen lenne. A tengerpart alakja miatt ráadásul a szökőár több hullámban érkezne, először egy 8-12 méteres, majd egy nagyobb 25-30 méteres, de akár 50 méteres magasság is elképzelhető.

A film szerint a szökőár átformálná az emberiség történelmét, és nem csak az azonnali pusztítás miatt, hanem annak következményei révén. A film a YouTube-on már megtekinthető.

Kapcsolódó cikkek
EgyébKörnyezet

2024-ben a világ a valaha tapasztalt legmelegebb januárt élte meg

3 perc olvasási idő
A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat (C3S), amelyet az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ (ECMWF) működtet az Európai Bizottság megbízásából, rendszeresen közzétesz havi klímaügyi jelentéseket,…
Környezet

EL Nino/La Nina mezőgazdaságra gyakorolt hatása

5 perc olvasási idő
Mi az az El Nino és La Nina? A globális éghajlati mintázatok és időjárási rendszerek évszázadok óta jelentős hatással vannak a mezőgazdaságra….
Környezet

Családi kertek és éghajlatváltozás

3 perc olvasási idő
Az éghajlatváltozás jelentős kihívások elé állítja a családi házak kertjeit. A globális hőmérséklet emelkedése, a csapadékminták változása és a szélsőséges időjárási jelenségek…
Power your team with InHype
[mc4wp_form id="17"]

Add some text to explain benefits of subscripton on your services.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.