Izlandi hamufelhő és időjárás

izlandi vulkán grimsvötnA tavalyi év után egy másik izlandi vulkán a Grimsvötn tört ki és jutatott hamut a légkörbe. Bár a kezdeti nyilatkozatok nem ezt jósolták, a vulkáni hamufelhő mégiscsak elérte Európát és ma már több száz járatot kellett törölni, elsősorban a Brit-szigeteknél.

A vulkáni hamufelhő terjedése a Brit Meteorológiai Szolgálat szerint

A vuláni hamufelhő megváltoztathatja az időjárást is, ami Magyarország esetében inkább közép és hosszú távon jelentkezhet. Bozó János repülésmeteorológus elmondása szerint a tavalyi vulkánkitörés okozhatta a tavalyi rendkívül csapadékos évet. Ezt a feltevést arra alapozzák, hogy különböző hőmérsékleti anomáliák alakulhatnak ki az atlanti térségben, megváltozhat a párolgás és a felmelegedés a vulkáni hamu miatt. Ezek a hatások pedig a ciklonpályákat alakíthatják át, így az időjárás eltérhet az átlagostól.

Azokra a területekre, amelyek felett a hamufelhő megjelenik, kevesebb napfény jut, ami már egy nagyobb földrész időjárását is megbolygathatja. A hatások sokfélék lehetnek: több vagy kevesebb csapadékkal, viharokkal járhat, de okozhat lehűlést és felmelegedést is.

A vulkánból a levegőbe került mikrorészecskék is okozhatnak időjárási változásokat; ezek hatására több csapadék eshet bizonyos területeken, tehát az időjárást több tényező is alakíthatja a vulkáni hamu esetében

Tavaly a szintén izlandi Eyjafjöll vulkán tört ki és bénította meg a kontinens légiközlekedését. Noha a jelenlegi kitörés intenzitása nem elegendő, hogy globális válozásokat okozzon, egy-egy jelentős kitörés akár globális szinten is hathat az időjárásra. A XX. század legnagyobb vulkánkitörésével és a mexikói El Chichon 1982-es kitörésével annyi por és hamu került a felsőlégkörbe, hogy átlagosan 0,5-0,7 Celsius-fokkal csökkentette hosszú hónapokon keresztül a globális átlaghőmérsékletet. 1991-ben a Fülöp-szigeteki Pinatobu kitörése volt nagy hatással az időjárásra.

Mitől változtatja meg az időjárást a vulkánkitörés? 

vulkáni hamuA vulkánokkitörésekor két olyan anyag jut a légkörbe amely jelentős hatást gyakorol. Az egyik a vulkáni hamu. Ami nem valódi égéstermék, hanem 2 mm-nél kisebb silárd anyag, amely robbanássorán jut a légkörbe. Mivel idővel kiülepszik a légkörből, ezért inkább rövidtávon jeletős a szerepe. A vulkáni hamu kiülepedve megváltoztathatja az albedót, és így a felszn felemelgedését és párolgását is, ami aztán akár végső soron a ciklonpáylák eltolódásával is járhat.

A másik anyag a kén-dioxid, amely hosszú távon hat. ez jóval könnyebb, mint a vulkáni hamu és így akár a légkör magasabb rétegeibe a sztratoszférába is feljuthat, ott légköri aeroszollá alakul, amely visszaveri a beérkező napsugárzást, így csökkentve a felszíni hőmérsékletet. erre jó példa a szintén izlandi Laki vulkán kitörése 1783-ban,amely több hónapig tartott és rendkívül nagy mennyiségű kén-dioxidot jutatott e légkörbe. 1784/85 tele emiatt rendkívül hideg lett Európában és 1785-ben szinte nem volt aratnivaló sem Nyugat -Európában, de még az Amerikában, a Mexikói-öböl egy része is befagyott ( történészek szerint a kitört éhinségnek nagy szerepe volt a Francia Forradalom kitörésében is)

 

 

Szólj hozzá

hozzászólás

Legfrissebb időjárási hírek

Több napos havazásra készülhetünk ma estétől, de nem mindenütt. Lesz olyan hely, ahol akár 30 […]

TELJES CIKK | február 19.

Hétfőtől többfelé és ismétlődő jelleggel kell havazásra számítani. Néhol 10-15 cm friss hóréteg is kialakulhat, […]

TELJES CIKK | február 12.

A téli vezetés – még akkor is, ha enyhe a tél – általában sokkal több […]

TELJES CIKK | január 23.