Napjainkban igen sok szó esik a hagyományos és az alternatív energiákról, elsősorban a Paksra tervezett atomerőmű-beruházás kapcsán.
Az atomerőművek a többi erőművel szembeni előnyeiként szokták felhozni, hogy nincs károsanyag-kibocsátás, rendkívül olcsón tud energiát előállítani, az uránkészlet elegendő mennyiségben áll rendelkezésre, és gyakorlatilag bárhol telepíthető és végezhető az energiatermelés. Nagy hátránya, és a környezetvédők éppen ezért ellenzik, hogy a keletkező radioaktív hulladék tárolása nehézkes, és az több száz évig is veszélyeket hordozhat, az esetlegesen bekövetkező nukleáris balesetek következményei pedig sok emberben félelmet keltenek. Elmondható még az is, hogy az atomerőművek beruházási költsége meglehetősen magas.
A hőerőművek esetén a felhasznált tüzelőanyag (fa, szén) korlátozott mennyisége miatt hosszú távon nem fenntartható eszköz az energia termelésére, a vízerőművek telepítése szintén költséges, emellett értékes területeket, természetes élőhelyeket foglal el és általában távol esik az energia tényleges felhasználási helyétől.
A fent említett hagyományos energiatermelő rendszerek alternatívájaként jelent meg az alternatív energiafelhasználás a köztudatban, mely megújuló forrásokat (szél, nap) használ fel az energia előállítására. Egy ország alternatív energiára épülő energiatermelésének kialakítására hosszú távú elkötelezettség, és politikai akarat volna szükséges, ez Magyarországon ma még nem áll rendelkezésre. Noha a napsütéses órák számát tekintve Magyarország sokkal kedvezőbb helyzetben van, mint a tőlünk északabbra fekvő Csehország vagy Németország, ám a telepített napelemek száma nálunk jóval kevesebb, mint az említett országokban.
E rendszerek tehát hosszú távon fenntarthatóak és működtethetőek, és napjainkban már az hétköznapi emberek számára is van elérhető változatuk. Napelem szerelés például már családi házakra is elérhető, és mivel a villamos energia költségek a fűtési költségek után a második legnagyobb tételt teszik ki egy háztartás esetében, egyre többen ismerik fel előnyeit. Egy átlagos háztartás esetében egy kb. 20 négyzetméternyi napelem felület fedezni tudja a háztartás villamos energia igényét, és a kezdeti beruházás megtérül, hiszen a napelemes rendszerek használati ideje 25-30 év. Ez idő alatt gyakorlatilag teljesen függetleníthetjük magunkat a villamos energia hálózattól, és jelentős költségeket spórolhatunk meg.
Ma már talán az energiaszolgáltató cégek hozzáállása sem annyira nehézkes, mint korábban volt, ha egy háztartás napelemekkel szerette volna kiváltani a hálózatos energiát. Tőlük kell kérni ugyanis egy oda-vissza mérő óra telepítését, mellyel a napközben a háztartás által megtermelt fel nem használt, többletáramot visszatáplálhatjuk az elektromos hálózatra, éjjel vagy kevésbé napsütéses időszakban pedig felhasználhatjuk azt a hálózatról. Év végén szükséges csak rendeznünk a számlát: és csak abban az esetben kell fizetnünk, ha többet fogyasztottunk hálózatról, mint amennyit oda „feltöltöttünk”. Mivel a villamos energia ára évről-évre emelkedik, minél hamarabb végezzük el a napelemek telepítését, annál jobban járunk anyagilag. A többi pozitív hozadékát pedig a jövő nemzedékek köszönik majd meg nekünk: a napelemes rendszerek telepítésével megszűnik az ingatlanunk károsanyag-kibocsátása, csökken a szén-dioxid kibocsátás.
A másik – otthon is alkalmazható – alternatív energia a szélenergia, előnyeit már egy kisebb szélgenerátor telepítésével is élvezhetjük. Alkalmazható olyan helyeken, ahol nincs kiépítve a villamos energia hálózat, vagy akadozik az áramellátás. Elsősorban kiegészítő áramellátásként alkalmazható, vagy akkor, ha egy-egy berendezés áramellátását kell biztosítania. Minél magasabbra tervezzük, annál jobb eredményeket lehet vele produkálni, és külön előnye, hogy kicsiben akár házilag is elkészíthető.