Az éghajlatváltozás hatása a rovarok terjedésére

rovarinvázió

Az éghajlatváltozás tényét mára számtalan tanulmány bebizonyította, így azt nem is szabad megkérdőjeleznünk. Hatásait tekintve azonban nem ilyen egyértelmű a kutatók hozzáállása, hiszen a klímaváltozás és hatásainak irányai mai szemmel nézve még sokfélék lehetnek. Ugyanakkor már ma is érzékelhetünk néhány hatást, amit az éghajlatváltozás következményének tudhatunk be, elég, ha csak a soha nem látott rovarok hazánkban való megjelenésére gondolunk.

Klímaváltozás és hatásai

A ma embere hajlamos azt gondolni, hogy a klímaváltozás csupán egy majdan, talán 50-100 év múlva bekövetkező éghajlati hatás, amelynek a mai kor emberére még nincs hatása. Ezzel szemben az éghajlatváltozás már most is érzékelhető hatásokkal rendelkezik, hiszen az már napjainkban is zajlik. Az elmúlt 100 évben Földünk hőmérséklete globális szinten már több, mint fél fokkal emelkedett, és a 21. században még ennél is nagyobb mértékű, 2-4 C fokos emelkedés várható. Ezek a változások minden ember életére hatással lesznek, hiszen ez kihat a társadalom, a gazdaság és az ökológiai rendszerek valamennyi szektorára, sokszor katasztrófát is okozva abban. Hiszen egy megváltozott természeti környezethez való alkalmazkodás nem minden faj részére lehet sikeres, és amelyek nem tudnak majd új élőhelyet találni maguknak, azok végérvényesen ki is pusztulhatnak.

Ha egyes helyeken a hőmérséklet olyan nagy mértékben emelkedik, akkor az teljes éghajlati változáshoz is vezethet az adott területen, amelyet csak azok a fajok tudnak majd átvészelni, amelyek alkalmazkodnak az új életfeltételekhez.

A rovarvilág alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez

A fajok a megváltozott körülményekhez megpróbálnak alkalmazkodni és kifejleszteni azokat a képességeiket, amelyekkel át tudják vészelni azokat. Ha ez nem megy vagy az elvándorlás egyszerűbbnek tűnik, akkor új élőhelyeket keresnek maguknak.

Magyarországon manapság például a vándorpoloskák leptek el mindent, mintegy inváziószerűen. Míg pár éve egy afrikai faj, a zöld vándorpoloska árasztotta el hazánkat, addig most egy barna, címeres hátú, Ázsiából származó faj okoz riadalmat, főleg a kerttulajdonosok körében. A rovarszakértők szerint, míg előbbi, a zöld színű poloska a globális felmelegedésnek köszönhetően jutott el hazánkba, addig a barna, egy-két éve megjelent változat behurcolás, majd azt követő felszaporodás következménye.

Ha már a poloskáknál tartunk, akkor érdemes megemlíteni egy másik fajt, az ágyi poloskát, amely az utóbbi évtizedekben ismét sok ember lakásában megtelepedett, és okoz számukra problémát, kellemetlen tüneteket nap mint nap. Pedig úgy tűnt, hogy az 1960-as évekre már megszabadultunk tőlük, és a modern lakásviszonyokkal az ágyi poloskák is eltűntek a magyarok életéből, ám most újra terjeszkednek, Budapesten szinte nincs olyan kerület, ahol ne okoznának problémát. A szakértők az elszaporodás okaira többféle teóriát gondolnak: egyik lehetséges oka az ágyi poloskák újbóli elszaporodásának szintén a behurcolás a turisták által, míg másik oka lehet az elszegényedés és a rossz lakáskörülmények.

Hazánkban először 2008 februárjában mutatták ki, az azóta agresszíven terjedő harlekinkatica megjelenését, melyet eredetileg Észak-Amerikában használtak a biológiai növényvédelemben, az 1900-as évek elején. Európai betelepítését követően pár év alatt elterjedt az összes európai országban. Magyarországon invazív faj, s mint minden ilyen, veszélyt jelent a hazai, őshonos populációra, a régóta ismert katicabogárra. Mivel természetes ellenségeik nincsenek, ezért sokkal gyorsabban képesek szaporodni, mint őshonos társaik, így idővel teljesen kiszorítják azokat.

Szólj hozzá

hozzászólás

Legfrissebb időjárási hírek

Ahogy előre jeleztük megkezdődött a hóesés, az északi határszélen akár 25 cm hó is hullhat. […]

TELJES CIKK | november 29.

A héten nem csak bekopogtat, hanem ránk is töri az ajtót a tél. Rég volt […]

TELJES CIKK | november 27.

Ezelőtt nem is gondoltuk volna, hogy a közösségi oldalak ennyire elterjedtek lesznek. Kezdetben a közösségi […]

TELJES CIKK | november 27.