90 másodperc alatt összeomlik a teljes elektromos hálózat, tíz és százmilliók maradnak áram nélkül. Akár évekre. Összeomlik a közlekedés. Egy erős napkitörésre talán nem kell sokat várnunk.
Carrington esemény. Így nevezik a tudósok azt a jelenséget, amikor nagyon intenzív napkitörés történik. Egy ilyen esemény során Nap plazma és milliárdnyi töltött részecske száguld a Földünk felé. A részecskék a Föld mágneses teréhez érve hatalmas geomágneses vihart generálnak. Ijesztetőnek hangzik? Az is.
1989, amikor azt hitték kitört az atomháború
A legutolsó igazán nagy napkitörés 1989-ben volt. Március 9-én történt meg a kitörés, a részecskék március 13-án érték el a Földet. Egy pillanata alatt olyan erővel lángolt fel a sarki fény Kanadában, hogy sokan pánikba estek, mert azt hitték a Szovjetunió kilőtte interkontinentális rakétáit és elkezdődött a III. világháború.
A kanadai elektromos hálózat 90 percig bírta a terhelést, majd összeomlott és 6 millió ember maradt áram nélkül.
A nap nyugalmi időszakában elengedhetetlen az élethez, és a napenergia hasznosításának köszönhetően az energiatermelésben is. De van egy veszedelmes arca is. Arra, hogy mire lenne képes egy igazán heves napkitörés csak sejtéseink vannak.
A Carrington esemény, amitől retteghetünk
1859-es írunk. Az emberiség még éppen csak, hogy felismerte az elektromos áram hasznosítását, amikor szembe kellett nézni a modern kor egyik legnagyobb napkitörésével.
Richard Carrington jegyezte le a modern kor legnagyobb napkitörését. Hatására a távíróhálózat vezetékei szikrázni kezdtek, egyes távíróhivatalok kigyulladtak. Az északi fény ellátszott egészen Kubáig és Afrikában is észlelték. Olyan erős volt, hogy a korabeli feljegyzések szerint éjszaka a szabadban olvasni lehetett. Sok távírókezelőt áramütés ért.
A hatások ekkor még minimálisak voltak, mert alig használtuk az elektromos energiát. De gondoljuk el, mi történne ma egy ilyen esemény során.
A hatásokat csak becsülni tudjuk, de az elmúlt évtizedek történései sejtetik , hogy mire számíthatunk ha egy igazán nagy napkitöréssel kellene szembenéznünk. 1972 augusztus 4-én egy napkitörés nemes egyszerűséggel leállította az Egyesült Államok hosszú távolságú telefonkapcsolatát. Az 1989-es nagy kitörés teljes transzformátorállomásokat olvasztott le. 2000. július 14-én egy intenzív napvihar több tucat műholdat semmisített meg. 2006 karácsonyakor újabb napkitörés történt, ami fél órára kilőtte a GPS hálózatot. Szerencsére azt akkor még alig használták a közlekedésben.
Ezek az események azonban lényegtelen apróságok voltak egy olyan nagy Carrington eseményhez képest, amely 1859-ben következett be. Ha most lenne mindez, a hatások megjósolhatatlanok lennének.
Ha most szabadulna el a nap energiája
„Képzeljük el a nagyvárosokat egy hétig, egy hónapig, vagy akár egy évig is áram nélkül” – Coloradói Egyetem Légköri és csillagközi Fizikai Laboratóriumának munkatársa, Daniel Baker így jellemezte a lehetséges hatásokat.
A legsebezhetőbb az energiaellátásunk. Egy heves napkitörés százával vagy ezrével tehetné tönkre a nagy transzformátorállomásokat. Ha ez tömegesen következik be a helyreállítás hónapokig is elhúzódhat, aminek drámai hatása lenne. Áram hiányában sok helyen nem lenne fűtés, ivóvízellátás, nem működnének a munkahelyek, boltok. Nagyjából semmi.
Kisebb, de drámai hatása lenne a kommunikációs és navigációs hálózatok összeomlásának. Megszűnne az internet, a GPS alapú navigáció (így a légi közlekedés is) és a műholdaknak is vége lenne. Holott ma már egy egyszerű bankkártyás fizetésnél is műholdakat veszünk igénybe. Egy nagy napkitörés a számítógépek teljes adatállományát is képes lenne törölni, ami óriási káoszhoz vezetne.
Egy olyan esemény, mint ami 1859-ben történt akár a sötét középkorba is visszalökhetné az emberiséget, és bár a helyreállás megoldható a nyomában kialakult társadalmi-gazdasági káosz hatása évtizedekig érezhető lenne.
Van békésebb arca is a napenergiának
Bár a fenti forgatókönyv ijesztő, nem szabad elfelejteni, hogy a napenergia hasznosítása nélkül nem lenne élet, de a klímaváltozás elleni harcban is egyre fontosabb a napenergia hasznosítása. Ma már nem csak vállalatok és az állami szektor, de a hazai háztartások számára is elérhetővé vált a napelemek használata, ami anyagilag is megtérül rövid időn belül. A megújuló energiákra évente már több mint 300 milliárd dollárt költenek világszerte és ebben a napenergia és a napelemek viszik a vezető szerepet.
Egyre fontosabb lesz az űridőjárás
Éppen a rendszereink sebezhetősége miatt egyre fontosabb lesz az űridőjárás tanulmányozása. Ma már rengeteg ügynökség és kutatóintézet foglalkozik az űridőjárás figyelésével és ma már létezik űridőjárás előrejelző rendszer is.