A középkorba taszítana minket egy erős napkitörés

napkitörés

90 másodperc alatt összeomlik a teljes elektromos hálózat, tíz és százmilliók maradnak áram nélkül. Akár évekre. Összeomlik a közlekedés. Egy erős napkitörésre talán nem kell sokat várnunk.

Carrington esemény. Így nevezik a tudósok azt a jelenséget, amikor nagyon intenzív napkitörés történik. Egy ilyen esemény során Nap plazma és milliárdnyi töltött részecske száguld a Földünk felé. A részecskék a Föld mágneses teréhez érve hatalmas geomágneses vihart generálnak. Ijesztetőnek hangzik? Az is.

1989, amikor azt hitték kitört az atomháború

A legutolsó igazán nagy napkitörés 1989-ben volt. Március 9-én történt meg a kitörés, a részecskék március 13-án érték el a Földet. Egy pillanata alatt olyan erővel lángolt fel a sarki fény Kanadában, hogy sokan pánikba estek, mert azt hitték a Szovjetunió kilőtte interkontinentális rakétáit és elkezdődött a III. világháború.

A kanadai elektromos hálózat 90 percig bírta a terhelést, majd összeomlott és 6 millió ember maradt áram nélkül.

A nap nyugalmi időszakában elengedhetetlen az élethez, és a napenergia hasznosításának köszönhetően az energiatermelésben is. De van egy veszedelmes arca is. Arra, hogy mire lenne képes egy igazán heves napkitörés csak sejtéseink vannak.

A Carrington esemény, amitől retteghetünk

1859-es írunk. Az emberiség még éppen csak, hogy felismerte az elektromos áram hasznosítását, amikor szembe kellett nézni a modern kor egyik legnagyobb napkitörésével.

Richard Carrington jegyezte le a modern kor legnagyobb napkitörését. Hatására a távíróhálózat vezetékei szikrázni kezdtek, egyes távíróhivatalok kigyulladtak. Az északi fény ellátszott egészen Kubáig és Afrikában is észlelték. Olyan erős volt, hogy a korabeli feljegyzések szerint éjszaka a szabadban olvasni lehetett.  Sok távírókezelőt áramütés ért.

A hatások ekkor még minimálisak voltak, mert alig használtuk az elektromos energiát. De gondoljuk el, mi történne ma egy ilyen esemény során.

A hatásokat csak becsülni tudjuk, de az elmúlt évtizedek történései sejtetik , hogy mire számíthatunk ha egy igazán nagy napkitöréssel kellene szembenéznünk. 1972 augusztus 4-én egy napkitörés nemes egyszerűséggel leállította az Egyesült Államok hosszú távolságú telefonkapcsolatát. Az 1989-es nagy kitörés teljes transzformátorállomásokat olvasztott le. 2000. július 14-én egy intenzív napvihar több tucat műholdat semmisített meg. 2006 karácsonyakor újabb napkitörés történt, ami fél órára kilőtte a GPS hálózatot. Szerencsére azt akkor még alig használták a közlekedésben.

Ezek az események azonban lényegtelen apróságok voltak egy olyan nagy Carrington eseményhez képest, amely 1859-ben következett be.  Ha most lenne mindez, a hatások megjósolhatatlanok lennének.

Ha most szabadulna el a nap energiája

„Képzeljük el a nagyvárosokat egy hétig, egy hónapig, vagy akár egy évig is áram nélkül” – Coloradói Egyetem Légköri és csillagközi Fizikai Laboratóriumának munkatársa, Daniel Baker így jellemezte a lehetséges hatásokat.

nap-es-fold

A legsebezhetőbb az energiaellátásunk. Egy heves napkitörés százával vagy ezrével tehetné tönkre a nagy transzformátorállomásokat. Ha ez tömegesen következik be a helyreállítás hónapokig is elhúzódhat, aminek drámai hatása lenne. Áram hiányában sok helyen nem lenne fűtés, ivóvízellátás, nem működnének a munkahelyek, boltok. Nagyjából semmi.

Kisebb, de drámai hatása lenne a kommunikációs és navigációs hálózatok összeomlásának. Megszűnne az internet, a GPS alapú navigáció (így a légi közlekedés is) és a műholdaknak is vége lenne. Holott ma már egy egyszerű bankkártyás fizetésnél is műholdakat veszünk igénybe. Egy nagy napkitörés a számítógépek teljes adatállományát is képes lenne törölni, ami óriási káoszhoz vezetne.

Egy olyan esemény, mint ami 1859-ben történt akár a sötét középkorba is visszalökhetné az emberiséget, és bár a helyreállás megoldható a nyomában kialakult társadalmi-gazdasági káosz hatása évtizedekig érezhető lenne.

Van békésebb arca is a napenergiának

Bár a fenti forgatókönyv ijesztő, nem szabad elfelejteni, hogy a napenergia hasznosítása nélkül nem lenne élet, de a klímaváltozás elleni harcban is egyre fontosabb a napenergia hasznosítása. Ma már nem csak vállalatok és az állami szektor, de a hazai háztartások számára is elérhetővé vált a napelemek használata, ami anyagilag is megtérül rövid időn belül. A megújuló energiákra évente már több mint 300 milliárd dollárt költenek világszerte és ebben a napenergia és a napelemek viszik a vezető szerepet.

Egyre fontosabb lesz az űridőjárás

Éppen a rendszereink sebezhetősége miatt egyre fontosabb lesz az űridőjárás tanulmányozása. Ma már rengeteg ügynökség és kutatóintézet foglalkozik az űridőjárás figyelésével és ma már létezik űridőjárás előrejelző rendszer is.

Szólj hozzá

hozzászólás

Legfrissebb időjárási hírek

Péntektől országszerte igen sok esőre számíthatunk. A hétvégén megérkezik a lehűlés is. Pénteken délelőtt inkább […]

TELJES CIKK | december 15.

Ahogy előre jeleztük megkezdődött a hóesés, az északi határszélen akár 25 cm hó is hullhat. […]

TELJES CIKK | november 29.

A héten nem csak bekopogtat, hanem ránk is töri az ajtót a tél. Rég volt […]

TELJES CIKK | november 27.