A következő 24 órában várható havazás – Friss hóréteg
A fenti térképen az elkövetkező 24 órában várható friss hómennyiség látható. A térkép az európai ECMWF modell előrejelzése alapján készült. A térképen megtekinthető, hogy hol várható hó és milyen mennyiségben a következő 24 órában.
A térkép bal alsó sarkában látható, hogy a térkép mely időpontig mutatja a várható friss hóréteg vastagságát.
Hójelentés: a következő 24 órában várható hóvastagság Magyarországon
Havazással kapcsolatos érdekességek Magyarországról
Az 1987-es nagy havazás
Ha nem is a valaha volt legnagyobb magyarországi havazás, de a jelenleg élők számára talán legemlékezetesebb havas esemény egyértelműen 1987. január 10.-éhez köthető.
Északkelet felől sarkvidéki eredetű levegő tört be az országba, miközben délnyugat felől nagy nedvességtartalmú légtömegek érkeztek egy mediterrán ciklonhoz kapcsolódóan. Az igazi nagy téli havazásoknak ez a klasszikus felállása.
A havazás a szombat esti órákban kezdődött, és mellé viharos erejű szél társul. A Kisalföldön 100 km/órás széllökéseket mértek, aminek hatására vasárnapra már komoly hótorlaszok emelkedtek.
Vasárnapra már nem csak a kisebb települések, de Székesfehérvár is megközelíthetetlenné vált, és Budapesten is leállt a közlekedés. A kisebb településeken krízishelyzet állt elő, mivel fogyóban voltak a tüzelőanyagok és az élelmiszerkészletek. A hőmérséklet is visszaesett. Budapesten -17 C fokot mértek.
A havazás kisebb megszakításokkal január 16-ig tartott. Ekkor síkvidéken 20-50 cm, míg a hegységekben 50-77 cm friss hóréteg alakul ki, ugyanakkor a hófúvások miatt méteresnél is magasabb hótorlaszok alakultak ki.
A legtöbb hó Magyarországon: 151 cm-es hóréteg
Noha az 1987-es nagy havazás generációs élmény, nem ekkor mérték a legvastagabb hóréteget Magyarországon. 1947. február 16-án Kőszegen 151 cm-es hóvastagságot mértek a szakemberek.
A március 15-i havazás
2013 március 15-én nem volt akkor havazás, mint 1987-ben, de az emléke hasonló. Igazán jelentős hó csak a Dunántúl középső sávjában és az ország ÉK-i felében volt, de ez is elegendő volt a hókáosz kialakulásához. A meteorológiai helyzet nagyon hasonlított az 1987-es szituációhoz, itt is egy erős hidegbetörés és egy mediterrán ciklon találkozott az ország felett. A fő gondot a rendkívüli szél okozta. A Bakony csúcsain 165 km/órás széllökéseket mértek, de síkvidéken is voltak 100 km/órát meghaladó lökések.
Vásárosnaményban -18,2 C fokot mértek ezzel meg is dőlt a napi hidegrekord. Mivel március közepén senki nem vette komolyan a havazásról szóló előrejelzéseket a kialakuló hófúvások káoszt okoztak az utakon. Az M1-es és M7-es autópályán a hó fogságába rekedtek az autók akár napokig is.
További havas rekordok
Legtöbb hó egy év alatt: | 31,1 m | Mt. Rainier – USA | 1971. február 19. – 1972. február 18. |
Legtöbb hó egy szezonban: | 28,96 m | Mt. Baker – USA – Washington | 1998 július – 1999 június |
Legtöbb hó egy hónapban | 991 cm | Tamarack – USA – Kalifornia | 1911. január |
Legtöbb hó egy hóviharból: | 480 cm | Mt. Shasta – USA – Kalifornia | 1959. február 13-19. |
Legtöbb hó egy nap alatt: | 192.5 cm | Silver Lake – USA – Colorado | 1921. április 14-15. |
Legnagyobb hóvastagság,Észak-Amerikában: | 1146 cm | USA – Kalifornia – Tamarack | 1911. március 11. |
Legnagyobb hópehely átmérő: | 38 cm | Fort Keough – USA – Montana | 1887. |