Mik az emberi életre veszélyes viharok észlelhető jelei? Hogyan viselkedjünk, ha kint a természetben ér minket az ítéletidő? Hogyan kerülhetjük el azt, hogy a vihar kárt tegyen bennünk és szeretteinkben?
A nyár közeledtével egyre többen töltünk hosszú órákat a szabadban. Az óvodai- és iskolai szezon kezd lassacskán a végéhez közeledni, gyermekeinkkel mind gyakrabban töltjük szabadidőnket kirándulással, piknikezéssel, a gyerekek odakint játszanak a trambulinon, vagy éppen a kutyával. Egyszóval a szabadtéren töltjük időnket. Az elmúlt évtizedekben az időjárás egyre szeszélyesebb lett, és nyugodtan kijelenthetjük: Nem mindig kegyes hozzánk! Ezekben a hónapokban a nyári záporok és heves viharok, sok esetben villám kíséretében érkeznek, nem ritkán emberi áldozatokat követelve.
Figyeld az időjárás-előrejelzéseket!
Bár magától értetődőnek tűnik, de a profi időjárás-előrejelző portálok ellenére sokan még mindig nem tájékozódnak akkor, amikor szabadidős programokat tervez. Figyeljük hát az időjárás előrejelzéseket, illetve az internetes oldalak radar funkcióit, és ha vihar közeledtét jelzi nekünk, semmiképpen ne szervezzünk a szabadban programot. Amennyiben ennek ellenére mégis táborozni szeretnék, figyeljünk arra, hogy a sátrat semmi esetre se dombtetőn állítsuk fel, különösen ne a mezőkhöz és rétekhez hasonló nyílt területeken. Bár a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy egy sátor például ilyen esetekben villámhárítóként viselkedik, mégsem figyelnek az ilyen részletekre.
Felém jön a vihar? Ha ezt tapasztalod igen!
A meteorológusok gyakran kihangsúlyozzák: minél közelebb van hozzánk a vihar, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy villámcsapást fogunk tapasztalni – esetleg elszenvedni – a környezetünkben. A közismert törvényszerűség szerint, ha fél percnél rövidebb idő telik el villámlás és a mennydörgés között, kezdjünk el valamilyen védett helyet keresni. Mások megfigyelések alapján konkrét számításokat végeztek a villámcsapás és a köztünk lévő távolság megbecslésére. Mivel a hang 3 másodperc alatt nagyjából 1000 métert tesz meg, nincs más teendőnk, mint annak kiszámolása, hogy a villámlás és a dörgés között mennyi másodperc telik el. Ha a megkapott értéket hárommal elosztjuk, megkapjuk a vihar epicentrumának becsült távolságát.
Ezt tedd és ezt ne tedd, ha viharba kerülsz!
Nyilván, ha kirándulás alatt viharba kerülő ember számára az jelentené a legideálisabb megoldást, ha annak lecsendesedéséig egy zárt épületben keresünk menedéket. A leggyakrabban erre nincs mód. Ha lehetőség van rá gondolkodás nélkül üljünk be az autónkba és hermetikusan zárjuk be az ajtókat, ablakokat. Fontos tanács: miközben az autóban ülünk, semmi esetre se nyúljunk a gépjármű fém részeihez, és ha lehetőleg ne használjuk az elektromos eszközöket, ide értve a rádiót, mobilkészüléket vagy bármilyen más zenelejátszót is. Nagyon igaz a szinte évszázados megfigyelés: egyedül, vagy párban álló fa alatt a vihar során ne tartózkodjunk! Bár megvéd bennünket az esőtől, egy esetlegesen bekövetkező villámcsapás az életünkbe is kerülhet. Fa alá állhatunk, de csak olyan természeti környezetben, ahol sok a fa és vannak a környezetükben a védelmet nyújtó fánál magasabb növények is.
Néhány további megfontolandó túlélési tipp!
Ha a fentiek közül valamilyen oknál fogva egyik megoldást se tudjuk alkalmazni, akkor se essünk kétségbe. Nemes egyszerűséggel guggoljunk le, a fejünket hajtsuk a térdeink közé és bár elázunk, de várjuk ki szépen a vihar lecsendesülését. Ha a szabadban a fent említett módon próbáljuk átvészelni a vihart, ügyeljünk arra is, hogy lehetőleg vegyünk le magunkról minden olyan fémtárgyat – övet, órát, vastagabb nyakláncot stb. – melyek egy villámcsapás esetén súlyos égési sérüléseket okozhatnak. Dörgés esetén fogjuk be a fülünket, így elkerülhetjük az esetleges halláskárosodást.