Milyen lesz a 2014-es év karácsonya időjárási szempontból? Lesz-e hó, vagy ismét meleg, esős esetleg napsütéses lesz a karácsony. Naponta frissülő előrejelzésünk!
Jó hírünk van a tél szerelmeseinek, bár még igen nagy a bizonytalanság, de úgy tűnik van némi esély a fehér karácsonyra. Lássuk a részleteket!
Fehér karácsony 2014-ben?
Jelenleg még 13 nap van karácsonyig, ami az időjárás előrejelzésben óriási időtáv, éppen ezért az előrejelzés bizonytalansága igen nagy, ezt tartsuk szem előtt, mielőtt elkezdünk reménykedni, de a mostani szokatlanul enyhe ősz és tél után már az is nagy szó, hogy van remény a fehér karácsonyra.
Az amerikai GFS előrejelző modell főfutása szerint egyre erősebb anticiklon alakul majd ki az Atlanti-óceán térségében, ezzel párhuzamosan december 17-e táján a Földközi tenger térségében kialakulhat egy mediterrán ciklon, ami majd ÉK-i irányban halad. Ezt azt jelenti, hogy ezt követően ismét csapadékosabbá válik majd időjárásunk, és 20-a táján egy erős lehűlés is körvonalazódik.
[su_highlight]Mediterrán ciklon és markáns lehűlés?[/su_highlight]
Ha mindezeket összeillesztjük, akkor ez azt jelentheti, hogy van esély egy csapadékosabb periódusra, ami eleinte inkább eső, majd egyre inkább havazás is lehet.
A mostani és a karácsony előtt várható hőmérséklet Európában. Jól látszik a lehűlés mértéke, amit a GFS főfutása mutat.
Mivel az előrejelzésben, különösen ilyen időjárási szituációban ez igen nagy időtáv ezért ennél többet egyelőre felelőtlenség lenne írni, de ha mindez így valósul meg, akkor többfelé lehet fehér a karácsony.
Mekkora a bizonytalanság?
Sajnos igen nagy. A fent vázolt forgatókönyv egy a GFS futásai közül (ezt nevezik főfutásnak) ám a több futás, ami az időjárásban lévő bizonytalanságokat figyelembe veszi nagyon szór, ami azt jelenti, hogy többféle forgatókönyv is elképzelhető. Az azonban szinte biztosra mondható, hogy a 15-17 étől ismét csapadékosabbra fordul az időjárás, és 18-a környékén egy markáns váltás, vélhetően lehűlés veszi kezdetét.
[su_highlight]Nagy a bizonytalanság a várható időjárásban[/su_highlight]
Sajnos a GFS-en kívül a több modell még nem lát el ilyen időtávra. Az európai modellek egy szintén csapadékosabb, de melegebb verziót vetítenek előre. Amint közeledünk a karácsonyhoz úgy lesz egyre pontosabb a kép.
A korábbi évek karácsony időjárása
A fehér karácsony képzete szinte beleégett az európai emberek szívébe, és ennek éghajlattörténeti okai is vannak.
Európában a középkor hajnalán a mainál lényegesen melegebb volt az időjárás. A 12. században a vikingek eljutotak Grönlandba, és virágzó kultúrát alakítottak ki Izlandon. Ebben az időben a levegő hőmérséklete 3-4 C fokkal melegebb volt, mint napjainkban. Ezt az időszakot hívják klímaoptimumnak, ez a középkor fénykora.
[su_highlight]Mediterrán ciklon és markáns lehűlés?[/su_highlight]
A 13. század közepén azonban valami elromlott, amiért súlyos árat kellett fizetni. Az éghajlat fokozatosan egyre hidegebbé és hidegebbé vált. Az 1300-as évek elején már kifejezetten hideggé váltak a telek, és a meleg nyarakban sem lehetett többé reménykedni. Az 1315-17-es években beköszöntött az addig alig ismert éhínség a rossz termések miatt. Vélhetően erre a legyengült népességre csapott le a század közepén a nagy pestisjárvány is, ami az akkori népesség harmadát elvitte.
És hogy mi köze ennek a karácsony időjárásához, és a fehér karácsonyhoz? Nos, a kis jégkorszak velejárója volt a kemény és havas tél. Olyan kemény és olyan hideg, amit a ma élő emberek alig tudnak már elképzelni Európában, de mégis beleívodott a képzeletvilágunkba. Lássuk milyen is voltak ezek a telek a kis jégkorszakban!
Kis jégkorszak Magyarországon és Európában
Az 160-as években a tél olyan keményre fordult, amilyen emberemlékezet óta nem volt. Istvánffy Miklós krónikája szerint 1565-ben minden alföldi folyó befagyott, beleértve a Tiszát is és Tokajnál olyan vastagra hízott a jég, hogy nem csak az embert és a lovat, hanem még az ágyukat is elbírta. 1575-ben a török követ szekérkaravánjával a befagyott Dunán is átkelt Komáromnál, és ne feledjük, hogy Mátyás Királyt is a Duna jegén választották királlyá.
De a kemény télről csak akkor lesz fogalmunk, ha Európába is kitekintünk. Az időjárás a 17. században érte el egyik mélypontját. Törökországban a Boszporusznál a tenger befagyott, és Portugáliában a fővárost Lisszabont ismétlődő hóviharok pusztították.
[su_highlight]Augusztusban is havazott Magyarországon [/su_highlight]
Magyarországon ez időben már minden vízfolyás befagyott a téli időszakban és a Balaton jegén is hadseregek keltek át. Esterházy Pál nádor megdöbbenve tapasztalta, amikor Buda első ostromára készült, hogy már augusztusban havazott az országban! És ez nem volt egyedülálló esemény. Több évben is feljegyeztek augusztusi havazást, így 1716-ban Brassóban, 1725-ben Eperjesen, vagy 1795-ben Désen.
A téli időjárás nem csak kemény volt, hanem hosszú is. 1697-ben a Duna januárban befagyott és nyolc hétig álló jég volt rajta. 1784-ben a kemény tél egészen április végéig kitartott, ugyanis eddig hótakaró borította a földeket, és még április első felében is több ökör fagyott meg a mezőkön a rendkívüli hideg miatt.
A kis jégkorszak a 19. század második felében kezdett enyhülni, ekkorra azonban már kialakult a karácsonyfaállítás szokása és a télhez menthetetlenül hozzákötődött a havas táj képe is. Az európai ember számára a karácsony és annak időjárása elképzelhetetlen volt hó nélkül.
Bár az éghajlat ez követően némileg enyhült a telek a mainál még mindig lényegesen hidegebbek voltak. Az éghajlat visszatért az átlagos értékekhez, de ez A Kárpát-medencében még mindig a havas telet jelentette. Éppen ezért nagyszüleink és a mai középkorú generáció is rendszeresen megélte a fehér, havas karácsonyi időjárást.
A globális éghajlatváltozás hatására azonban az elmúlt évtizedekben rohamos mértékben emelkedni kezdett a Föld átlaghőmérséklete, és ezzel együtt a hazai telek is egyre enyhébbekké váltak.
Jó példa erre, hogy idén egészen december közepéig még az ország sok részén egyáltalán nem volt fagy. Hasonlítsuk ezt össze a kis jégkorszak kemény teleivel!
A jelenlegi modellszámítások szerint a téli időszak akár csapadékosabb is lehet a Kárpát-medencében, azonban ez a csapadék a melegebb időjárás miatt egyre inkább eső formájában hull majd le. Lesznek még fehér, havas karácsonyok, de ennek esélye egyre csökken, ahogy az éghajlatváltozás miatt emelkedik majd Földünk hőmérséklete.
Záró gondolat
Idén tehát reménykedhetünk, hogy 2014 karácsonya hozhat havas időjárást. Becsüljük meg ezt a reményt, mert a jövőben egyre kevésbé lesz erre esélyünk!