Volt és lesz is nagyobb árvíz

Rekordárvízre készülünk, de voltak már nagyobb árvizek is a Dunán. 1954-ben idehaza is kártyavárként omlottak össze a házak a gátszakadás után.

Bár az elmúlt napokban megdőlt a Passaunál mért 500 éves rekordárvízszint, a valóságban az az árvíz nagyobb volt a mostaninál. Bár a víz magassága nem emelkedett olyan magasra, a folyó akkor sokkal több vizet szállított. Becslések szerint akkor másodpercenként 14 ezer köbméter víz rohant át a medren, míg a mostani árvíz hozamát, ennél kisebbre, 11 ezer köbméterre becsülik a szakemberek.

A német árvízi emlékezet 900 évre tekint vissza és ez alatt 150 árvizet és 50 nagy árvizet tartanak számon. Az első feljegyzett árvíz 1012-ben pusztított a Duna-völgyben.

Hét napig esett az eső

A második legnagyobb árvíz 1210-ben pusztított. A krónikások szerint hét nap folyamatos esőzés után áradt meg a folyó vízszintje. Utólag a kutatók a Duna vízhozamát 12 ezer köbméterre becsülték, ami szintén meghaladja a mostani árvízi hozamot.

Csak Bécsben 6000 embert ölt meg a folyam

A Duna áradásai néha katasztrófákkal is jártak. Az 1342-es áradás, egyedül Bécsben hatezer emberéletet követelt, a következő században egyre gyakoribbá váltak az áradások, amelyek több falu teljes pusztulását okozták – írja az esotanc.hu.

Jeges árvizek

Különösen pusztítóak voltak a jeges árvizek, amikor a jég összetorlódott a folyó egy pontján, és elgátolta a víz útját. Amennyiben jégdugó kialakulása egybeeset az olvadással az katasztrófális eseményekkel járt. Ilyen jégtorlasz okozta 1838-ban a nagy pesti árvizet, amikor több ezer ház dőlt össze és helyenként több méter magasan állt a víz a pesti utcákon.

Mint a tenger

Egyes korokban különösen gyakoriakká váltak az árvizek. A krónikás szerint: „A Duna vize olyanná vált, mint a viharos tenger, és 10 napig nem húzódott vissza”. Az árvizek gyakorisága egyes kutatók szerint, összefüggésben állhat az európai középkorban tapasztalt erős lehűléssel, a kis jégkorszakkal is.

Amikor átszakadt a gát

A modern kori történelem legpusztítóbb árvize 1954-ben következett be, amikor Magyarországon is átszakadtak a gátak. 550 millió köbméter zúdult ki a Szigetköz településeire. A falvakban félreverték a harangokat, és az embereknek menekülniük kellett. A házak kártyavárként omlottak össze, volt ahol két méter magasan hömpölygött a Duna a házak között. Összesen 1400 ház semmisült meg a gátszakadásban, és a víz több hétig ált a falvakban.

Jöhet még nagyobb árvíz

Bár Németországban 500 éves rekord dőlt meg, és idehaza is rekordárvízszint várható, jó tudni, hogy a mostani meteorológiai helyzetben valójában nincs semmi különös. Az árvizet okozó magassági hidegörvény nem ritka jelenség. A passaui adatok szerint pedig már volt olyan időjárási helyzet, amikor több víz gyűlt össze a Duna medrében, mint most. Természetesen mindez jelentheti azt is, hogy újra ötszáz évig várni kell egy hasonló árvízre, de azt sem túlzás állítani, hogy van még tartalék a Dunában.

Szólj hozzá

hozzászólás

Legfrissebb időjárási hírek

Ahogy előre jeleztük megkezdődött a hóesés, az északi határszélen akár 25 cm hó is hullhat. […]

TELJES CIKK | november 29.

A héten nem csak bekopogtat, hanem ránk is töri az ajtót a tél. Rég volt […]

TELJES CIKK | november 27.

Ezelőtt nem is gondoltuk volna, hogy a közösségi oldalak ennyire elterjedtek lesznek. Kezdetben a közösségi […]

TELJES CIKK | november 27.