Figyelmeztetés lehet a modern civilizáció számára, az ahogy a maja civilizáció összeomlott miután az éghajlat egy nedves periódust követően szárazra fordult.
Egy nemzetközi kutatócsapat kétezer évre visszamenőleg vizsgálta meg az éghajlat alakulását, a mai Belize területén, ahol a maja állam kialakult. A mészkőben megőrződött gázzárványokat és a maja régészet eredményeit használták fel, hogy kimutassák a nedves és száraz periódusok váltakozását.. Eredményeiket a Science tudományos folyóiratban publikálták a napokban.
Ellentétben a mai éghajlatváltozással, amelynek fő felelőse az ember üvegházgáz kibocsátása, a maja civilizáció csak az éghajlat természetes változékonyságával kellett szembenéznie.
A nedves periódusok a maja civilizáció erősödését és növekedését eredményezték a jó termésátlagoknak köszönhetően. Erősítették a központi hatalmat is, amely adót szedett az esők után, hogy áldozatot tudjanak bemutatni, a további kedvező időjárás fenntartására. Időszámításunk szerint 660 körül azonban egy szárazabb periódus következett be, amely csökkentette a központi hatalom erejét, és háborúkhoz vezetett a szűkülő erőforrások miatt. A politikai összeomlás 900 körül következett be, de a népesség ekkor még a helyén maradt.1000 és 1100 között azonban még tovább súlyosbodott az aszály, ami a majákat a legnépesebb központjaik elhagyására kényszerítette.
A kutatás vezetője Douglas Kennett, a Penn Állami Egyetem archeológusa szerint sajnos vannak olyan analógiák, amely a mi modern társadalmunk számára is hordoznak üzenetet. Az éghajlat megváltozása, a mezőgazdasági hozamok csökkenését eredményezhetik, amely szociális elégedetlenséget, majd politikai instabilitását is kiválthatnak. Ennek egyik jó példája az Arab-tavasz, amelyet radikális élelmiszerár-emelkedés előzött meg. Az éghajlatváltozás fokozódásával a hatások még drasztikusabbak is lehetnek.