Noha szeptember végétől november elejéig jelentős csapadék hullott az országban továbbra is kitart a szárazság. A lehullott csapadék nem volt képes pótolni a megelőző hónapok csapadékhiányát.
Az elmúlt 12 hónapot tekintve a legsúlyosabb szárazság hazánkat sújtotta Európában. A Globális Aszály Monitoring adatai szerint Magyarország mellett Szlovákiát, valamint Lengyelország déli részét és Olaszország középső részét sújtja különleges aszály. Az öt fokozatú aszály skálán Magyarország szinte teljes területe a legsúlyosabb kategóriába esik az elmúlt 12 hónap adatai alapján. Csupán az ország nyugati határszélén kedvezőbb a helyzet.
Rendkívüli aszály Magyarországon
Az elmúlt két hónap azonban már szerencsére nem fokozta tovább az aszályt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint augusztus végéig mindösszesen 225-350 mm csapadék hullott az ország nagy részén. A legkevesebb, alig több mint 200 mm a Közép-Tisza vidéken és a Balatontól délre hullott. Noha az ősz egyelőre megtörte a szárazságot, ahogy azt hosszútávú előrejelzésünkben is szerepelt, ám így is csak átlag körüli csapadék hullott az elmúlt három hónapban. Éppen ezért még mindig megdőlhet a tavaly felállított aszályrekord, amikor is 404 mm csapadék hullott az országban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy már két éve folyamatosan aszályos az időjárásunk. Korábban ehhez hasonló de rövidebb és gyengébb aszály a 2000-es évben volt.
Az aszály oka az éghajlatváltozás?
A hazai szárazság oka nem írható egyszerűen az időjárás változékonyságának számlájára. A légköri cirkulációjában következett be változás, ugyanis a csapadékot hozó ciklonok pályája az elmúlt években északabbra tolódott. Átlagos évben dél felől meleg és nedves levegő áramlik a nyugati szelek övében, amely ciklonok képződésével jár, és amelyek hozzánk is csapadékot szállítanak. A leszálló légáramlások azonban az elmúlt két évben igen erősek voltak tőlünk délre, ami északabbra tolta a ciklonok pályáját, és így elmaradtak a csapadékot hozó ciklonok. Mindennek hátterében az éghajlatváltozás áll. Csökkent ugyanis a sarkok és az egyenlítő közötti hőmérsékletkülönbség, ami a légcsere erősségét is gyengítette a két terület között. Az éghajlatváltozás erősödésével ezek a tendenciák válnak uralkodóvá és az aszályos időszakot csak egy-egy csapadékos év töri meg .Ezt figyelhettük meg 2010-ben, amikor közel 1000 milliméter csapadék hullott az országban.
Mezőgazdasági károk a szárazság miatt
Magyarországon az aszály igen komoly károkat okozott a mezőgazdaságnak. a becslések szerint mintegy 400 milliárdosra tehető az aszálykár. A mezőgazdasági termények közül 40%-os eséssel a kukoricát érte a legnagyobb kár.
Nem csak Európát sújtja az aszály
Az aszály nem csak Európát sújtotta. A US Drought Monitor adatai szerint az államok területének 60 százalékát sújtja a szárazság valamilyen formában, és a területek mintegy 20 százaléka a két legerősebb aszálykategóriába esik. A legerősebb aszály a Prérin alakult ki, Nebraska és Kansas államokban. Az amerikai meteorológusok egyelőre nem tudják egyértelműen meghatározni az aszály okait, ugyanis egyetlen meteorológiai indikátor sem túl erős, amely felelőssé lenne tehető az aszály miatt.